Családjog A lakás Lakás további használata

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodás megkötéséhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.

A házasság felbontása esetén a bíróság a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel eltérően rendezheti a lakás használatát attól, mint ahogy abban a házastársak megállapodtak. Fontos megemlíteni, hogy a gyermeknek csak a saját szülőjével szemben van jogosultsága a lakáshasználat biztosítására. Ezt a jogot nem lehet kiterjeszteni a gyerek érdekében sem, a nem szülő házastársra.

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság – a házastársak egyikének kérelmére – a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék.


További oldalak családjog témában


  1. Családjog
  2. Keresetlevél
  3. Házastársi közös vagyon
  4. Házastársi külön vagyon
  5. Vagyonmegosztás
  6. Gyermek jogellenes külföldre vitele, vagy visszatartása
  7. Gyermek elhelyezésének megváltoztatása
  8. Gyermekelhelyezés
  9. Gyermek elhelyezése harmadik személynél
  10. Testvérek elhelyezése
  11. Gyermektartásdíj
  12. A lakás további használata
  13. Lakáshasználati jog ellenértéke
  14. Gondos, előrelátó házasságkötés


JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.


Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

dr. Bercsényi Gábor – Ügyvéd – Családjogász

+36 30-512 6968


 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás