• 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 125. II. emelet 7., 8-as kapucsengő
  • +36 30-512 6968 / +36 30-854 0785
  • ugyved@drbercsenyi.hu

Büntetőjog

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


24/7 Büntetőügyvédi ügyelet éjszaka és hétvégén is!


Amennyiben bármely okból éjszaka (20 óra után), vagy hétvégén szüksége van büntető ügyvédre (kihallgatás, helyszíni szemle, előállítás, őrizetbe vétel, stb…) hívjon minket bizalommal. Igény esetén 19 óra után az alábbi telefonszámon vagyunk elérhetőek. Bővebben erről

Nappali ügyelet minden nap 8-20 -ig hívható:

Dr. Bercsényi Gábor – 30/512 6968

Éjszakai ügyelet minden nap 20-8 -ig hívható:

Dr. Porkoláb Réka – 20/496 0890


Miben segíthetünk? Válasszon kategóriát!


  1. Védőügyvédi ügyelet
  2. Rablás
  3. Kábítószer
  4. Kábítószer-kereskedelem
  5. Kábítószer- birtoklása
  6. Kóros szenvedélykeltés
  7. Kábítószer készítésének elősegítése
  8. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  9. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  10. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  11. Csalás
  12. Testi sértés
  13. Emberölés
  14. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  15. Sértetti képviselet
  16. A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

Általános, hasznos tudnivalók a büntetőjog „világából.”

Amennyiben valaki bűncselekményt követ el, vagy nem követ el bűncselekményt, de azzal gyanúsítják meg, őt vagy bármely barátját, családtagját, számos olyan mendemondát, pletykát, kifejezést illetve szakszót hallhat, amellyel addigi élete során soha nem „találkozott” és egy idő után már nem tudja mi az aminek van alapja, és mi az amire nem is kéne oda figyelnie. Az egyik legfontosabb tudnivaló ilyen esetben, hogy mielőbb büntetőjoghoz értő ügyvéddel vegyük fel a kapcsolatot. Az eljárás kezdetekor nagy valószínűséggel a nyomozó hatóságokkal kerülünk először kapcsolatba. Ilyenkor egy – egy meggondolatlan mondat, rögtönzött vallomás nagyon sokat ronthat saját vagy akár szeretteink helyzetén. Vannak olyan súlyú bűncselekmények, amelyek esetében kötelező a jogi képviselet, azonban sokszor az ügyvéd eljárásba történő bevonásáig is fontos lehet, hogy értsük mit beszélnek körülöttünk, tudjuk mit mondhatunk és mi az amit inkább ne mondjunk.

Kérdés lehet ilyenkor már az is, hogy elkövettem-e olyan cselekményt, ami büntetendő? Ha elkövettem valamit, akkor az milyen megítélés alá fog esni? Ezeken túl is számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekre ilyen keretek között nem lehet kimerítő válaszokat adni, azonban a teljesség igénye nélkül néhány olyan fontos dologra fel tudjuk hívni a figyelmet, ami a büntetőjogban járatlan személyeknek hasznos lehet.

Valamilyen cselekményt elkövettem, de amit elkövettem, az büntetendő cselekmény?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 5. §-a kimondja, hogy „A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.”

A bűncselekmények két csoportra oszthatók: szándékos és gondatlan bűncselekményekre. A szándékos bűncselekmények esetében beszélhetünk az úgynevezett megvalósulási stádiumokról, ugyanis a szándékos bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározás kialakulásától a bűncselekmény (deliktum) befejezetté válásáig hosszabb-rövidebb időtartam telik el. A megvalósulási stádiumok a legtágabb értelemben a következők lehetnek:

  • 1) a bűncselekmény elkövetésének elhatározása,
  • 2) előkészület,
  • 3) kísérlet,
  • 4) befejezett bűncselekmény,
  • 5) bevégzett bűncselekmény.

A befejezettség stádiuma azt jelenti, hogy a törvényi tényállás minden eleme (amit a törvény az adott bűncselekmény elkövetési magatartásaként megjelölt) megvalósult. A törvényhozó minden bűncselekmény törvényi tényállásának meghatározásakor a Btk.-ban ezt a pontot jelöli ki, és a saját belátására van bízva, hogy hová teszi a befejezettség pillanatát. Ehhez képest állapítjuk meg a kísérletet, vagy a még korábbi stádiumot, az előkészületet.

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

 Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Amennyiben valaki, vagy valakik bűncselekményt követnek el, hogyan ítélik meg a cselekményben részt vevő személyek által megvalósított tevékenységeket?

Az elkövető

A Btk. 12. §-a szerint, „Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).”

A 13. § (1) bekezdése szerint tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. A (2) bekezdés kimondja, hogy közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. A (3) bekezdés szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

A 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A (2) bekezdés szerint Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. A (3) bekezdés alapján, „A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.”

Amennyiben valaki valamilyen cselekményt vagy cselekményeket elkövet, azonban nem tudja, hogy azt miként fogják megítélni, az alábbi szempontok fognak érvényesülni:

Bűncselekmény egységről beszélünk, ha az elkövető egy bűncselekményt követ el, akár egy, akár több magatartással.

Bűncselekmény többség: egy vagy több cselekménnyel több bűncselekmény elkövetése.

Bűnhalmazat (vagy egyszerűen halmazat) akkor jön létre, ha két feltétel együttesen megvalósul: az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg (tartalmi feltétel) és ezeket egy eljárásban bírálják el (formális feltétel). A bűncselekményegység és halmazat elhatárolására korábban különféle álláspontok jöttek létre.

 A bűncselekmény egység esetei

Bűncselekményegységről akkor beszélünk, ha valakit egy bűncselekmény elkövetése miatt vonnak felelősségre. E tekintetben nincs jelentősége az elkövetők számának, egy bűncselekménynek is lehet egy vagy akár több elkövetője is. Egy bűncselekményről akkor beszélhetünk, ha a Btk. bűncselekmény-fogalmának elemei egyszer valósultak meg maradéktalanul. Az egységnek két fő típusát különböztetjük meg: a természetes és a törvényi egységet.

A természetes egységTermészetes egységről akkor beszélünk, ha az egységi értékelés a dolog természetéből következik, tehát a hétköznapi szemlélő számára is egyértelmű, hogy egyetlen bűncselekmény történt. Természetes egység az, amikor az elkövető egy vagy több cselekménye egy törvényi tényállást egyszer merít ki, és az eset nem tartozik a törvényi egység körébe. A természetes egységnek több fajtája van.

Egyszerű bűncselekmény esetében a laikus (nem jogász) szemlélő számára sem kétséges, hogy egy bűncselekmény valósult meg. Egyszerű bűncselekmény az, ha valaki egy magatartással merít ki egyetlen tényállást, például egy lövéssel öli meg a sértettet. Ide tartozik az olyan bűncselekmény is, amikor aktusok sorozatával valósítja meg az elkövető a bűncselekményt, például 40 késszúrással öl. De ide tartozik az a bűncselekmény is, melyben az elkövető egy lakásból a vagyontárgyak sokaságát pakolja el a bőröndjébe, egyrészt azért, mert az egyes aktusok megszakítás nélkül következnek egymás után, másrészt a tevékenységsorozat összességében is csak egy tényállást valósít meg, harmadrészt pedig a bűncselekménynek egyetlen sértettje van.

 Természetes egységnek, azon belül egyszerű bűncselekménynek tekinthetőek végül azok a deliktumok is, amelyek esetében az elkövetési magatartás egyes részcselekményei között más cselekmények tanúsítására is sor kerül, és ezek az önálló aktusok ugyan önmagukban nem valósítják meg a bűncselekményt, de együttesen, összességükben igen. Erre példa az olyan emberölés, amikor az elkövető hetente egyszer tesz a sértett poharába kis mennyiségű mérget, amely adagok azonban a szervezetében felhalmozódva egy idő után a sértett halálát idézik elő. Ebben az esetben az egyazon eredmény okozása, vagyis a sértett halálának, mint következménynek az előidézése fűzi egybe az egyes cselekményeket.

Az állapot-bűncselekmény is a természetes egység körébe tartozik. Ebben az esetben a törvényhozó egy jogellenes állapot fenntartását minősíti bűncselekménynek. Ha valaki kábítószert tart magánál, ez a magatartása attól függetlenül egy bűncselekménynek minősül, hogy a birtoklás egy napig, egy hónapig vagy akár tíz évig tart. A bűncselekmény befejeződik a jogellenes állapot megteremtésével.

bevégzettségnek ebben az esetben azonban fontos szerepe lehet. A jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló úgynevezett állapot-bűncselekmények büntetőjogi értelemben befejezettek akkor, amikor a jogellenes állapot létrejön, és e befejezettség egészen odáig tart, ameddig a jogellenes állapot fennáll. Ha ez megszűnik, az a bevégzettség, mely időponttól indul az elévülés.

A törvényi egységA természetes egység mellett a jogalkotás kialakította a törvényi egységet is. Ezekben az esetekben a bírói gyakorlat egyébként halmazatot állapítana meg (vagyis a dolog természetéből a halmazati értékelés következne), ha nem lennének a törvényben olyan kifejezett rendelkezések, amelyek kötelezően előírják az egységi értékelést. A törvényi egységbe foglalás indoka egyaránt lehet a cselekmények közötti szoros összefüggés, az együttes előfordulás gyakorisága, illetve büntetéskiszabási szempontok is, amikor nem tekinthető elégségesnek a halmazati értékelés szerint kiszabható büntetés.

Az összetett bűncselekmény: A törvényi egység egyik fajtája az összetett bűncselekmény (delictum compositum). Ebben az esetben a törvényhozó külön-külön már szabályozott bűncselekményi tényállásokból alkot egy harmadikat. Ezekben az esetekben a törvényhozó olyan tényállásokból hoz létre összetett bűncselekményt, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak. Az összetett törvényi tényállás megalkotásának indoka az alaptényállások között fennálló szoros cél-eszköz viszony. Ez a viszony annyira szoros, hogy csak az ilyen egységbe foglaló szabályozás lesz életszerű.

A rablás például két másik, egymással cél-eszköz viszonyban álló bűncselekményből áll össze: kényszerítésből (eszközcselekmény) és lopásból (célcselekmény). Nem lenne életszerű a hétköznapi felfogás szerint sem kényszerítést és lopást megállapítani halmazatban, ha valaki például egy pisztollyal arra kényszeríti áldozatát, hogy adja át neki az arany nyakláncát.

Másik példaként a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás említhető, amely a lopás egyik minősített esete (köznapi nyelven betöréses lopásnak is nevezik). Ebben az esetben a dologrongálás (eszközcselekmény) kapcsolódik össze a lopással (célcselekmény).

Fontos hangsúlyozni, hogy felbomlik az egység és halmazatot kell megállapítani akkor, ha az eszközcselekmény önmagában súlyosabban büntetendő, mint a két részcselekményből egybeolvadt összetett bűncselekmény. Nem lenne logikus, ha az elkövető azáltal kerülne kedvezőbb helyzetbe az elbíráláskor, hogy egy elkövetett bűncselekmény után még egy másik bűncselekményt is megvalósít.

Az összefoglalt bűncselekményA törvényi egység másik formája az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum). Ebben az esetben a két részcselekmény közötti összefüggés általában nem szoros, sőt lehet, hogy egyáltalán nincs semmilyen összefüggés az egyes cselekmények között. Itt a törvényi egységi tényállás megalkotását nem a cselekmények közötti belső összefüggés, hanem gyakorlati szempontok indokolják. A legfontosabb gyakorlati szempont: a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.

A folytatólagos bűncselekményA folytatólagos bűncselekmény (delictum continuatum) Btk. szerint a törvényi egység esetei között megkülönböztetett figyelmet érdemel:

Btk. 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.”

A folyamatos bűncselekmény megállapításához szükséges definíció négy konjunktív (együttesen megvalósuló) feltételt tartalmaz:

  • a) ugyanazon bűncselekmény,
  • b) egységes elhatározás,
  • c) azonos sértett,
  • d) rövid időközökben történő többszöri elkövetés.
  1. a) Ugyanazon bűncselekmény elkövetése. Ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg az elkövető, ha azonos tényállást merít ki többször. Ide tartozik az a szituáció is, amikor az elkövető ugyanannak a bűncselekménynek az alap-, minősített vagy privilegizált eseteit valósítja meg többször.
  2. b) Egységes elhatározás. Az egységes elhatározás a folytatólagos bűncselekmény alanyi (szubjektív) feltétele. A ma általánosan elfogadott nézet szerint csak a szándékos bűncselekmények foglalhatók folytatólagos egységbe.
  3. c) A sértett azonossága. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett azonossága objektív ismérv, tehát független az elkövető tudatától. A sértett személyének elsősorban a személy és a vagyon elleni bűncselekmények esetében van relevanciája, de szerepe lehet egyéb bűncselekmények esetében is, például a hamis vád, illetve több nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetében is.
  4. d) Rövid időközökben történő többszöri elkövetés.A rövid időköz az a feltétel, amelyik az elhatározás egységét bizonyítja: ha két elkövetés között hosszabb időintervallum telt el, akkor már azt feltételezzük, hogy az elkövető nem egyszerre határozta el azokat. Minél rövidebb az időköz, annál nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy az egységes elhatározás fennállt.

A törvény nem határozza meg a rövid időköz fogalmát, és a bírói gyakorlat sem ad használható útmutatást. Annyi biztos, hogy hosszabb idő (több hónap) eltelte után már csak ritkán állapítja meg a bírói gyakorlat a folytatólagos elkövetést. A folytatólagos elkövetés súlyosbító körülmény a büntetés kiszabásakor. A részcselekmények önálló elévülése kizárt, így a legkorábban elkövetett részcselekmény is csak akkor kezd elévülni, amikor az utolsó részcselekményt elkövették.

Bűnhalmazat: A Btk. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.”

A halmazat fajtái:

  • alaki és anyagi;
  • egynemű (homogén) és többnemű (heterogén);
  • valóságos és látszólagos halmazat.

Az alaki halmazat

Bűncselekmény-halmazat akkor jön létre, ha az elkövető több bűncselekményt valósít meg, és ezekért egyszerre vonják felelősségre. A halmazat formai feltétele az egy eljárásban történő elbírálás.

Alaki halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető egyetlen magatartással valósít meg több bűncselekményt. Az alaki halmazatnak is két fajtája van: a homogén és a heterogén alaki halmazat.

Homogén alaki halmazatról van szó, ha az elkövető egyetlen magatartással ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg többször. Ilyenkor, valaki több magatartással többször ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg. A halmazatnak ez a fajtája áll a legközelebb a folytatólagos bűncselekményhez.

Heterogén alaki halmazat valósul meg, ha az elkövető egyetlen magatartással több különböző bűncselekményt valósít meg. A lényeg az, hogy az elkövető egy magatartást tanúsítson, és ezzel a magatartásával különböző bűncselekményeket kövessen el (kettőt, hármat vagy többet.)

Az anyagi halmazat

Anyagi halmazat jön létre, ha több magatartással valósítják meg a több bűncselekményt. Továbbá homogén a halmazat, ha ugyanaz a bűncselekmény valósul meg többször, és heterogén, amikor különféle bűncselekmények állnak egymással halmazatban.

Heterogén anyagi halmazat. Ebben az esetben az elkövető különböző bűncselekményeket valósít meg többször, több különböző magatartással.

A látszólagos halmazat

Látszólagos halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető egy vagy több cselekménye látszólag több bűncselekményt valósít meg, vagyis több bűncselekmény törvényi tényállása illeszthető rá egy cselekményre vagy cselekménysorozatra. Attól függően, hogy egy vagy több cselekménnyel valósul meg a látszólagos halmazat, két típusát különböztetjük meg: a látszólagos alaki és a látszólagos anyagi halmazatot.

A látszólagos alaki halmazat akkor jön létre, ha az elkövető egyetlen magatartására látszólag több bűncselekmény törvényi tényállása is ráilleszthető. A látszólagos halmazat kiküszöböléséhez ebben az esetben meg kell találnunk az alkalmazandó törvényi tényállást.

Látszólagos anyagi halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető több magatartással látszólag több bűncselekményt követ el, de vagy az elő- vagy az utócselekményét büntetlenül hagyjuk.

Minősítő körülményeknek hívjuk azokat a törvény által meghatározott fogalmakat, melyek megvalósulása esetén az adott bűncselekmény súlyosabban büntetendő. Itt általánosságban (a teljesség igénye nélkül) kiemelem a minősítésre okot adó egyes tényeket, azonban némely bűncselekmény konkrét tárgyalásakor is szerepelhetnek a minősítő körülmények. A Btk. 459. §-a meghatározza a bűncselekmények elkövetése esetén meghatározott fogalmakat, illetve azok tartalmát, melyek a bűncselekmények minősítése és a büntetés kiszabása során jelentőséget kapnak.

Büntetőjogi fogalmak:

  Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

– Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

– Bűnszervezet esetén három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

  1. a) lőfegyvert,
  2. b) robbanóanyagot,
  3. c) robbantószert,
  4. d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

– Közfeladatot ellátó személy:

  1. a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
  2. b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
  3. c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,
  4. d) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,
  5. e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
  6. f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,
  7. g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,
  8. h) az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
  9. i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
  10. j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,
  11. k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  12. l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  13. m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  14. n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során,
  15. o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során;

Hozzátartozó.

  1. a) az egyeneságbeli rokon (egymásnak a leszármazói és felmenői) és ennek házastársa vagy élettársa,
  2. b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
  3. c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
  4. d) a házastárs, az élettárs,
  5. e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

– Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.

A Btk. alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány

  1. a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
  2. b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
  3. c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
  4. d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
  5. e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Nem valósul meg bűncselekmény, ha

  1. a) a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt,
  2. b) a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el.

(2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha

  1. a) a rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
  2. b) a lopást, a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást és az orgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,
  3. c) a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
  4. d) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó
  5. da) üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve,
  6. db) vagyoni hátrányt okozva,
  7. e) az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
  8. f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

(3) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.

(4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált

  1. a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott összeget,
  2. b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj, illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,
  3. c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget,
  4. d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget,
  5. e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget

érték-egybefoglalás folytán meghaladja.

(5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik meg.


További oldalak Büntetőjog témában


  1. Védőügyvédi ügyelet
  2. Rablás
  3. Kábítószer
  4. Kábítószer-kereskedelem
  5. Kábítószer- birtoklása
  6. Kóros szenvedélykeltés
  7. Kábítószer készítésének elősegítése
  8. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  9. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  10. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  11. Csalás
  12. Testi sértés
  13. Emberölés
  14. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  15. Sértetti képviselet
  16. A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállalom a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítok.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

20/496 0890


A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás