Büntetőjog A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
  1. Büntetőjog
  2. Védőügyvédi ügyelet
  3. Rablás
  4. Kábítószer
  5. Kábítószer-kereskedelem
  6. Kábítószer- birtoklása
  7. Kóros szenvedélykeltés
  8. Kábítószer készítésének elősegítése
  9. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  10. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  11. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  12. Csalás
  13. Testi sértés
  14. Emberölés
  15. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  16. Sértetti képviselet
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 31. § (1) bekezdése szerint, „Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.”

A Btk. 207. §, 231. §, és 382 §-a határozza meg azokat a bűncselekményeket, amelyek csak magánindítványra büntethetőek. Ezek az alábbi bűncselekmények:

  • Szexuális kényszerítés alapesete (Btk. 196. § (1) bekezdés), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
  • Szexuális erőszak (Btk. 197. § (1) bekezdés a.) pontjába foglalt esete), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
  • Szeméremsértés (Btk. 205. § (3) bekezdésébe foglalt esete), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
  • Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §) kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
  • Magánlaksértés (Btk. 221. §)
  • Zaklatás (Btk. 222. §)
  • Magántitok megsértése (Btk. 223. §)
  • Levéltitok megsértése (Btk. 224. §)
  • Kiszolgáltatott személy megalázása (Btk. 225. §)
  • Rágalmazás (Btk. 226. §)
  • Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése (Btk. 226/A. §)
  • Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (Btk. 226/B. §)
  • Becsületsértés (Btk. 227. §) kivéve, ha a bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
  • Kegyeletsértés (Btk. 228. §)
  • Könnyű testi sértés (Btk. 164. § (2) bekezdés) – a Be. 52. § (1) bekezdés alapján.

Vannak bűncselekmények, melyek esetében akkor indulhat magánindítványra az eljárás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ezek a cselekmények:

  • Lopás (Btk. 370. §)
  • Rongálás (Btk. 371. §)
  • Sikkasztás (Btk. 372. §)
  • Csalás (Btk. 373. §)
  • Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §)
  • Hűtlen kezelés (Btk. 376. §)
  • Jogtalan elsajátítás (Btk. 378. §)
  • Orgazdaság (Btk. 379. §)
  • Jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §)

A büntetőjog egyik alapelve az úgynevezett hivatalbóli eljárás elve. E szerint ha bűncselekményt követnek el, akkor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknek kötelességük eljárni a bűncselekmény felderítése és az elkövető felelősségre vonása érdekében. Ezt az elvet töri át a magánindítvány intézménye, mely a sértett akaratától teszi függővé az eljárás megindulását, tehát az elkövető felelősségre vonását. A jogalkotói szándék a magánvád intézményének vonatkozásában egyrészt a sértett kímélete, másrészt az adott bűncselekmények relatíve kisebb tárgyi súlya lehet. Fenti bűncselekmények esetén a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok, ami azt jelenti, hogy a felsorolt bűncselekmények elkövetését követően nyomozás, illetve vádemelés csak akkor lehetséges, ha a sértett magánindítványt nyújt be.

A sértett azonban a fenti bűncselekmények vonatkozásában nem mindegyiknél képviselheti a vádat. Ez azt jelenti, hogy a sértett „döntheti el”, hogy induljon-e eljárás a felelősségre vonás érdekében, azonban ha indul, akkor csak a Be. 52. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben képviselheti a vádat, a többi bűncselekmény esetében a magánindítvány benyújtását követően az ügyész képviseli a vádat.  

A Be. 52. § (1) bekezdése alapján, „Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.”

Btk. 31. § (2) bekezdése: A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.

Btk. 31. § (3) bekezdése: Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

Magánvádas eljárás szabályai

A Be. 497. § (1) bekezdése szerint, az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A Be. 497. § (2) bekezdése szerint, a nyomozó hatóság a hozzá érkezett feljelentést az illetékes bíróságnak küldi meg. Az ügyész a feljelentést akkor küldi meg a bíróságnak, ha a vád képviseletét nem veszi át.

Az ügyész tehát a magánindítványra induló eljárásoknál a Be. 52. § (1) bekezdésében szereplő ügyekben is átveheti a vádat, a többi esetben azonban, mindenképpen ő képviseli a vádat.

(3) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el. Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette.

A Be. 498. §-a szerint, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást rendelhet el.

A Be. 499. § (1) bekezdés szerint, nyomozást a bíróság vagy az ügyész rendelhet el.

A (2) bekezdés szerint, a bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. A nyomozás határidejét legfeljebb két hónapban a bíróság határozza meg, és azt kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az iratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást a rendőrség végzi.

A (3) bekezdés szerint, az ügyész nyomozást rendelhet el, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés [502. § (1) bek.] kibocsátása előtt átveszi. 

Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, vagy a feljelentő a feljelentést visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti.

A 17/2012. számú büntető elvi határozat kimondja, hogy

Magánvádas eljárásban valójában nem a magánindítvány, hanem az a feljelentés a vád [Be. 497. § (1) bekezdés], ami tartalmazza a magánindítványt [Btk. 31. §, Be. 173. §] és egyben eleget tesz a törvényes vád követelményének [Be. 2. § (2) bekezdés].

A magánindítványnak azonban – amint a törvényes vádnak, s ekként a magánvádnak – szintén feltétlen eleme a terhelt személyének egyértelmű (beazonosítható) megnevezése. A magánindítvány előterjesztése ugyanis kifejezetten az elkövető kilétének ismeretéhez, kilétéről való tudomásszerzéshez kötött [Be. 173. § (3) bekezdés].

Ehhez képest ismeretlen kilétű személy vonatkozásában fogalmilag nincs magánindítvány, ami egyben azt jelenti, hogy a magánvád nem törvényes, a vád elbírálásának alapját nem képezheti.

A feljelentésnek tehát tartalmaznia kell azt a magánindítványt, ami alapján a magánvádas eljárás eredményeként a tettest felelősségre lehet vonni. Meghatározott személy hiányában a bíróság vagy az ügyész ugyan elrendelheti a nyomozást, azonban vádat emelni csak olyan magánindítvány alapján lehetséges, ami tartalmazza a terhelt konkrét személyét.

A Be. 494. § (1) bekezdése alapján, a terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.

A (2) bekezdés alapján a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg. (3) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.

A (4) bekezdés szerint, ha az ügyben több magánvádló van, a magánvádlók kijelölhetik, hogy közülük ki látja el a vád képviseletével járó jogokat. Megegyezés hiányában a bíróság jelöli ki azt a magánvádlót, aki a vád képviseletére az első fokú bírósági eljárásban jogosult. A kijelölés az első fokú bíróságnak az ügy érdemében hozott határozatának kihirdetéséig tart. Azt a határozatot, amely ellen e törvény szerint a magánvádló fellebbezésre jogosult, valamennyi magánvádlóval közölni kell. (5) A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.

  1. § (1) A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád tekintetében illetik meg. Az ellene emelt vád (viszonvád) esetén a vádlott jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

A magánvádas eljárás további eljárásjogi szabályait a Be. 501. § – 515. §-ai tartalmazzák.


További oldalak Büntetőjog témában


  1. Büntetőjog
  2. Védőügyvédi ügyelet
  3. Rablás
  4. Kábítószer
  5. Kábítószer-kereskedelem
  6. Kábítószer- birtoklása
  7. Kóros szenvedélykeltés
  8. Kábítószer készítésének elősegítése
  9. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  10. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  11. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  12. Csalás
  13. Testi sértés
  14. Emberölés
  15. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  16. Sértetti képviselet
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

+36 20-496 0890

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás