- Büntetőjog
- Védőügyvédi ügyelet
- Rablás
- Kábítószer
- Kábítószer-kereskedelem
- Kábítószer- birtoklása
- Kóros szenvedélykeltés
- Kábítószer készítésének elősegítése
- Kábítószer-prekurzorral visszaélés
- Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
- Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
- Csalás
- Testi sértés
- Emberölés
- Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
- Sértetti képviselet
- Pótmagánvádas eljárás
- Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére
A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 31. § (1) bekezdése szerint, „Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.”
A Btk. 207. §, 231. §, és 382 §-a határozza meg azokat a bűncselekményeket, amelyek csak magánindítványra büntethetőek. Ezek az alábbi bűncselekmények:
- Szexuális kényszerítés alapesete (Btk. 196. § (1) bekezdés), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
- Szexuális erőszak (Btk. 197. § (1) bekezdés a.) pontjába foglalt esete), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
- Szeméremsértés (Btk. 205. § (3) bekezdésébe foglalt esete), kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
- Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §) kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
- Magánlaksértés (Btk. 221. §)
- Zaklatás (Btk. 222. §)
- Magántitok megsértése (Btk. 223. §)
- Levéltitok megsértése (Btk. 224. §)
- Kiszolgáltatott személy megalázása (Btk. 225. §)
- Rágalmazás (Btk. 226. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése (Btk. 226/A. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (Btk. 226/B. §)
- Becsületsértés (Btk. 227. §) kivéve, ha a bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
- Kegyeletsértés (Btk. 228. §)
- Könnyű testi sértés (Btk. 164. § (2) bekezdés) – a Be. 52. § (1) bekezdés alapján.
Vannak bűncselekmények, melyek esetében akkor indulhat magánindítványra az eljárás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ezek a cselekmények:
- Lopás (Btk. 370. §)
- Rongálás (Btk. 371. §)
- Sikkasztás (Btk. 372. §)
- Csalás (Btk. 373. §)
- Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §)
- Hűtlen kezelés (Btk. 376. §)
- Jogtalan elsajátítás (Btk. 378. §)
- Orgazdaság (Btk. 379. §)
- Jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §)
A büntetőjog egyik alapelve az úgynevezett hivatalbóli eljárás elve. E szerint ha bűncselekményt követnek el, akkor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknek kötelességük eljárni a bűncselekmény felderítése és az elkövető felelősségre vonása érdekében. Ezt az elvet töri át a magánindítvány intézménye, mely a sértett akaratától teszi függővé az eljárás megindulását, tehát az elkövető felelősségre vonását. A jogalkotói szándék a magánvád intézményének vonatkozásában egyrészt a sértett kímélete, másrészt az adott bűncselekmények relatíve kisebb tárgyi súlya lehet. Fenti bűncselekmények esetén a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok, ami azt jelenti, hogy a felsorolt bűncselekmények elkövetését követően nyomozás, illetve vádemelés csak akkor lehetséges, ha a sértett magánindítványt nyújt be.
A sértett azonban a fenti bűncselekmények vonatkozásában nem mindegyiknél képviselheti a vádat. Ez azt jelenti, hogy a sértett „döntheti el”, hogy induljon-e eljárás a felelősségre vonás érdekében, azonban ha indul, akkor csak a Be. 52. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben képviselheti a vádat, a többi bűncselekmény esetében a magánindítvány benyújtását követően az ügyész képviseli a vádat.
A Be. 52. § (1) bekezdése alapján, „Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.”
Btk. 31. § (2) bekezdése: A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
Btk. 31. § (3) bekezdése: Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
Magánvádas eljárás szabályai
A Be. 497. § (1) bekezdése szerint, az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A Be. 497. § (2) bekezdése szerint, a nyomozó hatóság a hozzá érkezett feljelentést az illetékes bíróságnak küldi meg. Az ügyész a feljelentést akkor küldi meg a bíróságnak, ha a vád képviseletét nem veszi át.
Az ügyész tehát a magánindítványra induló eljárásoknál a Be. 52. § (1) bekezdésében szereplő ügyekben is átveheti a vádat, a többi esetben azonban, mindenképpen ő képviseli a vádat.
(3) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el. Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette.
A Be. 498. §-a szerint, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást rendelhet el.
A Be. 499. § (1) bekezdés szerint, nyomozást a bíróság vagy az ügyész rendelhet el.
A (2) bekezdés szerint, a bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. A nyomozás határidejét legfeljebb két hónapban a bíróság határozza meg, és azt kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az iratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást a rendőrség végzi.
A (3) bekezdés szerint, az ügyész nyomozást rendelhet el, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés [502. § (1) bek.] kibocsátása előtt átveszi.
Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, vagy a feljelentő a feljelentést visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti.
A 17/2012. számú büntető elvi határozat kimondja, hogy
Magánvádas eljárásban valójában nem a magánindítvány, hanem az a feljelentés a vád [Be. 497. § (1) bekezdés], ami tartalmazza a magánindítványt [Btk. 31. §, Be. 173. §] és egyben eleget tesz a törvényes vád követelményének [Be. 2. § (2) bekezdés].
A magánindítványnak azonban – amint a törvényes vádnak, s ekként a magánvádnak – szintén feltétlen eleme a terhelt személyének egyértelmű (beazonosítható) megnevezése. A magánindítvány előterjesztése ugyanis kifejezetten az elkövető kilétének ismeretéhez, kilétéről való tudomásszerzéshez kötött [Be. 173. § (3) bekezdés].
Ehhez képest ismeretlen kilétű személy vonatkozásában fogalmilag nincs magánindítvány, ami egyben azt jelenti, hogy a magánvád nem törvényes, a vád elbírálásának alapját nem képezheti.
A feljelentésnek tehát tartalmaznia kell azt a magánindítványt, ami alapján a magánvádas eljárás eredményeként a tettest felelősségre lehet vonni. Meghatározott személy hiányában a bíróság vagy az ügyész ugyan elrendelheti a nyomozást, azonban vádat emelni csak olyan magánindítvány alapján lehetséges, ami tartalmazza a terhelt konkrét személyét.
A Be. 494. § (1) bekezdése alapján, a terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.
A (2) bekezdés alapján a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg. (3) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.
A (4) bekezdés szerint, ha az ügyben több magánvádló van, a magánvádlók kijelölhetik, hogy közülük ki látja el a vád képviseletével járó jogokat. Megegyezés hiányában a bíróság jelöli ki azt a magánvádlót, aki a vád képviseletére az első fokú bírósági eljárásban jogosult. A kijelölés az első fokú bíróságnak az ügy érdemében hozott határozatának kihirdetéséig tart. Azt a határozatot, amely ellen e törvény szerint a magánvádló fellebbezésre jogosult, valamennyi magánvádlóval közölni kell. (5) A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.
- § (1) A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád tekintetében illetik meg. Az ellene emelt vád (viszonvád) esetén a vádlott jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.
A magánvádas eljárás további eljárásjogi szabályait a Be. 501. § – 515. §-ai tartalmazzák.
További oldalak Büntetőjog témában
- Büntetőjog
- Védőügyvédi ügyelet
- Rablás
- Kábítószer
- Kábítószer-kereskedelem
- Kábítószer- birtoklása
- Kóros szenvedélykeltés
- Kábítószer készítésének elősegítése
- Kábítószer-prekurzorral visszaélés
- Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
- Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
- Csalás
- Testi sértés
- Emberölés
- Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
- Sértetti képviselet
- Pótmagánvádas eljárás
- Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére
JOGI PROBLÉMÁJA VAN?
A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.