24/7 Büntetőügyvédi ügyelet éjszaka és hétvégén is!
Amennyiben bármely okból éjszaka (20 óra után), vagy hétvégén szüksége van büntető ügyvédre (kihallgatás, helyszíni szemle, előállítás, őrizetbe vétel, stb…) hívjon minket bizalommal. Igény esetén 19 óra után az alábbi telefonszámon vagyunk elérhetőek. Bővebben erről
Nappali ügyelet minden nap 8-20 -ig hívható:
Dr. Bercsényi Gábor +36 30-512 6968
Éjszakai ügyelet minden nap 20-8 -ig hívható:
Dr. Porkoláb Réka +36 20-496 0890
Miben segíthetünk? Válasszon kategóriát!
- Büntetőjog
- Védőügyvédi ügyelet
- Rablás
- Kábítószer
- Kábítószer-kereskedelem
- Kábítószer- birtoklása
- Kóros szenvedélykeltés
- Kábítószer készítésének elősegítése
- Kábítószer-prekurzorral visszaélés
- Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
- Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
- Csalás
- Testi sértés
- Emberölés
- Sértetti képviselet
- A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
- Pótmagánvádas eljárás
- Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére
A Btk. 240. § (3) bekezdése szerint, ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Sokszor előfordul, hogy baráti társaságokban elhangzik az ismert mondat. „Miért hagynám itt az autót, mikor csak … pohár sört/bort/pálinkát, stb… ittam. Ettől még ugyanúgy tudok vezetni, és egyébként is csak …. utcára lakunk innen.” Ilyen esetekben az adott személy tudata át sem fogja, hogy valójában mekkora veszélyt okoz azzal, hogy néhány, vagy akár 1-2 pohár alkohol fogyasztását követően járművet vezet. Az alkohol már kisebb mennyiségben is olyan módon fejti ki hátrányos hatását, hogy azt a vezető észre sem veszi. Azt gondolja, hogy rá nem hat az a „kis mennyiségű” alkohol, azonban ez nem igaz. A vezetési képességek már ilyenkor is romlanak, mivel lassul a reakció idő, felszabadulnak a gátlások, meggondolatlanabbá teszi a személyt az alkohol. Az ilyen „bátor” sofőrök gépjármű vezetésének megakadályozása, és a vétlen, közlekedésben résztvevők megóvása érdekében születtek a szigorú szabályok.
A közlekedés biztonságának, továbbá az életnek és a testi épségnek a védelme társadalmi érdek. A szeszes ital fogyasztása tudatzavart idézhet elő. Az alkohol szervezetünkre gyakorolt élettani hatása abban áll, hogy az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti, megnöveli a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges tevékenységünk közötti időtartamot, miközben – egyidejűleg – csökken a fegyelem és a figyelem.
A közlekedés a fokozott veszéllyel járó tevékenységek közé tartozik, ezért az élet és vagyon védelme még inkább előtérbe kerül a közlekedés szabályozása során.
A KRESZ 4. § (1) bekezdés c.) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
A Btk. 236. §- a szerint,
„(1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
- a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
- b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
- d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.”
„Gépi meghajtású” az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
- tágabb fogalom, mint a KRESZ gépjármű fogalma, mert a tárgyalt tényállás szempontjából a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű a segédmotoros kerékpár és a villamos is gépi meghajtású járműnek minősül.
(A legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral hajtott kerékpár közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történt vezetésével a terhelt nem az ittas vezetés szabálysértését, hanem járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétségét valósítja meg.—Legf.Bír.Bfv.II.623/2011/5)
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. tv. 87.§ 38. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint gépi meghajtású úszólétesítmény a gépi meghajtású vízi jármű és a gépi meghajtású úszó munkagép.
A tv alkalmazásában úszó munkagép: a vízi munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, ill. személyszállítást.
vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, ill. más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszó munkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény.
Az elkövetési magatartás az előző pontban részletezett járművek vezetése.
A jármű vezetése alatt
– egyrészről annak elindítását, mozgásba hozatalát,
– másrészről pedig a már mozgásba hozott jármű irányítását, meghajtó gépezetének a működtetését értjük.
A bűncselekmény befejezett alakzatának és kísérletének az elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy a cselekmény a jármű mozgásba hozatalával befejezetté válik.
Ehhez képest kísérletet állapított meg a bíróság, amikor az ittas elkövető a motorkerékpárját a közútra tolva beindította és éppen fel akart ülni rá, amikor az intézkedő rendőr abban megakadályozta (BJD 2830). Kísérlet az is, ha az ittas elkövető a személygépkocsi volánjához ül, és mások segítségével próbálja „betolva” beindítani a jármű motorját, sikertelenül.
Nincs jelentősége, hogy hosszabb, vagy rövidebb távra kívánok eljutni a járművel. Aki azonban a motorkerékpárját, vagy segédmotorját ittasan tolja, az nem vonható felelősségre ittas járművezetés miatt.
Amennyiben ittasan vezeti a járművet, és tetten érik, nagy valószínűséggel a járművezetői engedélyének bevonására is számítania kell, amennyiben a tettenérést követő vizsgálatok és nyilatkozatok a bűnösséget, illetve az alkoholfogyasztás törvényben megengedett mértékének túllépését alátámasztják.
A Btk. 55. § (2) bekezdése szerint, „a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.”
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
- § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.
(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.
(4) A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani.
(5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.
A minősített esetek megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti bcs, tehát az ittas állapotban történő járművezetés okozta a súlyos sérülést vagy a halált. E káros következményeknek okozati kapcsolatban kell állniuk a jármű ittas állapotban történt vezetésével.
Az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az elkövető az ittassága miatt sérti meg azt a közlekedési magatartást előíró jogi normát, amely a minősítő eredmény közvetlen okának tekinthető.
Ha viszont a járművezető ittas állapota nem áll okozati összefüggésben a (2) bekezdésben meghatározott sérelemmel – mert azt pl. a jármű váratlanul fellépő, előre fel nem ismerhető műszaki meghibásodása (defekt, vagy a fékrendszer sérülése, a fékhatás megszűnése) vagy a sértett el nem hárítható közrehatása okozta –, csak a bűncselekmény (1) bekezdésében meghatározott alapesete valósul meg.
A büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkoholkoncentráció a vezetés idején fennállt – e, hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben volt –e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkoholkoncentrációt képes volt előidézni.
Ha gyanú merül fel arra, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes ital, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt követték el, a szükséges nyomozati cselekményeket haladéktalanul el kell végezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a helyszínen, az alkohol fogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel ellenőrizni kell a jármű vezetőt. Ilyen esetben, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani. Ezt követheti a vizelet és vérminta vétele. Az esetleges későbbi eljárás szempontjából, a helyszínen elhangzott nyilatkozatok, és az ittasságot alátámasztani hivatott vizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak. Ezekben az ügyekben fontos lehet, hogy szakember segítse azt, aki ilyen helyzetbe kerül, mert sokat számít az ügy kimenetele szempontjából, hogy akár írásban, akár szóban milyen nyilatkozatok hangzanak el.
Járművezetés bódult állapotban.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer alatt természetes vagy mesterséges úton előállított kémiai vegyületet vagy anyagot kell értenünk, amely az alkoholhoz hasonló hatásokat idézhet elő. E körből az élettani reakciók közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a járművezető morális gátlásait feloldják és egyéb fiziológiás hatásokkal együtt a biztonságos közlekedést veszélyeztetik. A bírói gyakorlat alapján leggyakrabban előforduló anyagok közt a gyógyszerek és kábítószerek mellett a különféle festékek, spray-k, ragasztók is megtalálhatók.
Miért kell különbséget tenni az alkoholfogyasztás és az egyéb „szerek” befolyása alatt történő járművezetés tényállása között?
Az ittas állapotban történő vezetés az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének függvényében vagy szabálysértésként, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésként vagy bűncselekményként szankcionálandó, és a jogalkotó egzakt mérőszámmal határozza meg az alkohol mennyiséget. Ezzel szemben, az egyéb szerek hatása alatti járművezetés, ha ezek hátrányos hatása fennáll, eleve a bűncselekményi alakzatot valósítja meg. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy az alkohol és annak egy adott egyénre gyakorolt hatása a fogyasztó számára ismert, így nagyobb döntési lehetősége van a tekintetben, hogy fogyaszt-e alkoholt vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben. A kábítószerek, és kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása azonban – részben azok sokfélesége, részben azok egyénenként eltérő hatásai miatt – nem általánosítható, azok használata lényegesen nagyobb kockázatot, így ezáltal a használó részéről nagyobb felelőtlenséget jelent.
- § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
- a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
- b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
- d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Cserbenhagyás
- § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fogalmak.
Tömegszerencsétlenség.
Olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett.
Halálos tömegszerencsétlenség.
Amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.
További oldalak Büntetőjog témában
- Büntetőjog
- Védőügyvédi ügyelet
- Rablás
- Kábítószer
- Kábítószer-kereskedelem
- Kábítószer- birtoklása
- Kóros szenvedélykeltés
- Kábítószer készítésének elősegítése
- Kábítószer-prekurzorral visszaélés
- Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
- Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
- Csalás
- Testi sértés
- Emberölés
- Sértetti képviselet
- A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
- Pótmagánvádas eljárás
- Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére
JOGI PROBLÉMÁJA VAN?
A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.