• 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 125. II. emelet 7., 8-as kapucsengő
  • +36 30-512 6968 / +36 30-854 0785
  • ugyved@drbercsenyi.hu

Büntetőjog Rablás

24/7 Büntetőügyvédi ügyelet éjszaka és hétvégén is!

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


Amennyiben bármely okból éjszaka (20 óra után), vagy hétvégén szüksége van büntető ügyvédre (kihallgatás, helyszíni szemle, előállítás, őrizetbe vétel, stb…) hívjon minket bizalommal. Igény esetén 19 óra után az alábbi telefonszámon vagyunk elérhetőek. Bővebben erről

Nappali ügyelet minden nap 8-20 -ig hívható:

Dr. Bercsényi Gábor – 30/512 6968

Éjszakai ügyelet minden nap 20-8 -ig hívható:

Dr. Porkoláb Réka – 20/496 0890


  1. Büntetőjog
  2. Védőügyvédi ügyelet
  3. Kábítószer
  4. Kábítószer-kereskedelem
  5. Kábítószer- birtoklása
  6. Kóros szenvedélykeltés
  7. Kábítószer készítésének elősegítése
  8. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  9. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  10. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  11. Csalás
  12. Testi sértés
  13. Emberölés
  14. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  15. Sértetti képviselet
  16. A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

Btk. 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

  1. a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
  2. b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

  1. a) fegyveresen,
  2. b) felfegyverkezve,
  3. c) csoportosan,
  4. d) bűnszövetségben,
  5. e) jelentős értékre,
  6. f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
  7. g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

  1. a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
  2. b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
  3. c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

A bűncselekmény védett jogi tárgya (az a személy vagy dolog, amit a jogalkotó védeni akar)

–  a tulajdoni viszonyok

–   cselekvési, személyi szabadság

E kettőségre, a lopás és kényszerítés között fennálló cél-eszköz viszonyra figyelemmel a jogalkotó az (1) bekezdésben összetett bűncselekményként, míg a (2) bekezdésben meghatározott esetet összefoglalt bűncselekményként szabályozta.

A törvényi egység mindkét esete addig állapítható meg, amíg a kényszerítés nem okoz emberölést.

Ilyenkor ugyanis rablás helyett nyereségvágyból elkövetett emberölést kell megállapítani.

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog.

DE: kiemelendő, hogy a rablás bármilyen csekély érték esetében megállapítható.

A bűncselekmény passzív alanya elsősorban az a személy, aki a dolgot birtokolja („más”).

DE: a tv szövegéből az következik, hogy adott esetben a dolog birtokosa és a személyiségi jogaiban sértett személy elválik egymástól („valaki”).

  • A passzív alany köréből ki kell zárni azokat, akiket lerészegítettek, az ilyen személyek sérelmére elkövetett dolog elvétele kifosztás megállapítására alkalmas.

 A bűncselekmény elkövetési magatartása:

  1. a)       Az (1) bekezdésben meghatározott rablást kétfordulatú cselekményként határozza meg a tv:

– az első fordulat a kényszerítés,

– a másik fordulat a dolog elvétele, figyelemmel a cél-eszköz viszonyra.

1.) A kényszerítés négy magatartással valósítható meg:

Erőszak alkalmazása:

–  Erőszak alatt ez esetben is személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtését kell érteni, amely fizikai ráhatás alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje.

–  A rablás esetében az erőszaknak lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak, olyannak kell lennie, amely alkalmas a sértett akaratának a megtörésére.

–  Az ilyen fokú erőszak nem teszi lehetővé, hogy a megtámadott az ellenállás és az engedelmesség között választhasson, arra kényszerül, hogy a dolog elvételét tűrje, a dolgot azonnal átadja.

–  A rablás érdekében kifejtett erőszak vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a támadó és a megtámadott erőviszonyaira, fizikai, pszichikai állapotára, egymáshoz viszonyított helyzetére.

–  Az idős emberek, gyermekkorúak esetében az erőszak viszonylag kisebb foka is kiválthatja a sértettben a lenyűgöző hatást.

–  A rablási erőszak nem minden esetben irányul a dolog birtokosa ellen, hanem más, jelen lévő személy ellen is.

Ebben az esetben a rablás akkor állapítható meg, ha a jelenlévő harmadik személy ellen alkalmazott erőszak a dolog birtokosát teszi ellenállásra képtelenné.

Élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása:

– A rabláshoz szükséges fenyegetéshez a pszichikai ráhatáson túl az is szükséges, hogy az élet vagy testi épség ellen irányuljon, és egyben legyen közvetlen.

Közvetlen a fenyegetés akkor, amikor a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia.

A fenyegetés irányulhat a dolog birtokosán kívül más személy ellen is.

DE: a rablás megállapításához az szükséges, hogy a megfenyegetett 3. személy jelen legyen és a dolog birtokosával álljon olyan érzelmi kapcsolatban, amely miatt a kilátásba helyezett hátrány elkerülése érdekében eltűri vagy megvalósítja a célcselekményt

A fenyegetésnek, csakúgy, mint az erőszaknak, lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak kell lennie.

Öntudatlan állapotba helyezés:

– Öntudatlan az állapot akkor, ha a személy valamely pszichikai ok miatt nem képes a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben védekezni (alszik, kábult stb.).

Ebben az esetben azonban az elkövető a magatartást kizárólag a sértettel szemben alkalmazhatja.

Lényeges feltétele, hogy ezt az állapotot az elkövető aktív magatartásával idézi elő.

Ha ugyanis csak kihasználja a dolog birtokosának ezt az állapotát, kifosztást valósít meg.

Ha az elkövető lerészegítéssel idézi elő az öntudatlan állapotot, a cselekmény ugyancsak kifosztást valósít meg.

Védekezésre képtelen állapotba helyezés:

– Védekezésre képtelen állapotról akkor beszélhetünk, ha a sértett fizikai okból képtelen ellenállást kifejteni a dolog elvételével szemben (fizikai mozgásában korlátozzák, lekötözik stb.).

Ezt az állapotot is az elkövetőnek kell előidéznie, az ilyen állapot kihasználása szintén kifosztás megállapítására alkalmas.

A védekezésre képtelen állapotba helyezést is csak a dolog birtokosával szemben lehet alkalmazni.

Megjegyzendő, ha az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotot erőszakkal idézték elő, úgy a cselekmény az erőszak alkalmazása lesz.

2) A rablás második mozzanata a célcselekmény elkövetése, a dolog elvétele.

Az elvételt rendszerint az elkövető tanúsítja, de a dolog elvétele megvalósulhat akként is, hogy a sértett a kényszerítés hatására maga adja át a dolgot a támadónak.

A kényszerítés körében meghatározott valamennyi elkövetési magatartást a dolog elvétele érdekében kell alkalmazni.

b./ A (2) bekezdésben meghatározott rablás elkövetési magatartása szintén kétmozzanatú tevékenység folyamata.

A sorrend azonban változik:

–  az első mozzanat a dolog elvétele,

–  a második mozzanat a lopott dolog megtartása végett alkalmazott kényszerítés.

A dolog elvétele körében nem jöhet szóba a dolog átadása a sértett részéről, mert ő az elvétel alkalmával nincs jelen.

A passzív alany ugyanis csak a befejezett lopás után kapcsolódik a cselekménybe.

Az utócselekmény a kényszerítés, amely erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával valósítható meg.

A fordított időrendben megvalósított rablásnak alapvető feltétele, hogy a kényszerítés megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a lopást befejezték.

Ha a lopás befejezése előtt alkalmaznak kényszerítést, úgy a cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott rablást valósítja meg.

E rablási fordulat feltételez helyi és időbeli összefüggést, az elkövetési magatartás e mozzanatát a „tetten ért” tolvaj valósítja meg.

A bírói gyakorlat a „tettenérés” fogalmát tágan értelmezi.

–  Az elkövetőnek nem csak a cselekmény véghezvitele közben történő leleplezését jelenti.

–  A tettenérés megállapítható akkor is, ha a bűncselekmény felfedezése a lopás befejezését jelentő elvétel után, de az elvitel közben történik.

– Tettenérés a lakásbetörés elkövetőjének a lépcsőházban való, valamint az elkövető folyamatos üldözése után, akár a helyszíntől távol történő elfogása is.

–  A folyamatos üldözés megállapításának feltétele, hogy a helyszínről távozó tolvajt szemmel tartva nyomon követik és megszakítás nélkül üldözik.

–  Ha azonban a tolvaj a helyszínről már eltávozott, vagy folyamatos üldözése megszakadta, a cselekmény nem minősül rablásnak.

–  A tetten ért tolvaj által alkalmazott kényszerítés során különös gonddal vizsgálandó, hogy azt a dolog megtartása végett, avagy menekülése érdekében alkalmazta.

–  Általános következtetésként levonható, hogy amikor az elkövető úgy menekül a helyszínről, hogy a lopott dolgot is magával viszi, elköveti a 365.§ (2) bekezdése szerinti rablást. Ha azonban a dolgot hátrahagyva távozik, akkor menekülése kizárólag a felelősségre vonás elől történik, magatartása ilyen esetben lopásnak és halmazatban kényszerítésnek minősül.

Rablás esetén a törvény bünteti az előkészületet is. A Btk. 321. § (6) bekezdése szerint, „Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

  1. A bűncselekmény alanya

–  az (1) bekezdésben bárki lehet,

–  a (2) bekezdés esetében azonban tettes, társtettes csak az lehet, aki „tetten ért tolvaj”.

  Az (1) bekezdés esetében társtettes az, aki akár az elvételben, akár a kényszerítésben, a sértett állapotának létrehozásában részt vesz.

A rablás bűntettét társtettesként valósítja meg, aki a társa jogtalan eltulajdonítási céljáról tudva, annak megvalósítása érdekében a társa által alkalmazott súlyos élet és testi épség elleni folyamatos és közvetlen fenyegetés, illetve erőszak hatását a betömött szájú, megkötött sértett őrzésével fenntartja.

Több elkövető esetében a helyszínen jelen levő tettestársak magatartásának minősítése alapos vizsgálódást igényel.

Önmagában a bűncselekmény elkövetésének helyszínén való puszta jelenlét nem büntethető.

Ha azonban a passzív jelenlévő és a tettes között szándékegység van a segítségnyújtásra vonatkozóan, amely a tettes szándékát erősíti, a sértettet adott esetben bénítja, pszichikai bűnsegély állapítható meg.

Ha azonban a passzív jelenlévő, a tettessel egyetértő elkövető a sértettre az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatását váltja ki, a rablás társtettese lehet.

  1. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, a rablás célzatos bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy rabolni „véletlenül” nem lehet. A rablás akkor állapítható meg, ha az elkövető szándéka a dolog megszerzésére irányult, tehát az volt a célja.

A rablás minősített esetei:

A (3) és (4) bekezdésben vannak felsorolva a rablás súlyosabb esetei, amelyek megvalósulása esetén a büntetés szigorúbb.

A rablás minősített eseteinek megértéséhez ismerni kell a felsorolásban szereplő, minősítő körülmények jelentését:

  1. a)  fegyveresen,

a Btk. 459.§ (1) bekezdésének 5. pontja szerint fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

  1. a) lőfegyvert,
  2. b) robbanóanyagot,
  3. c) robbantószert,
  4. d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

  1. b) felfegyverkezve,

a 6. pont szerint felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

  1. c) csoportosan,

a 3. pont szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt

  1. d) bűnszövetségben,

a 2. pont szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

  1. e)  jelentős értékre,

a Btk. 459.§ (6) bekezdésének c) pontja szerint jelentős az érték ötmillió-egy és ötvenmillió forint között

  1. f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,

a Btk. 459.§-a (1) bekezdésének 11. pontja szerint hivatalos személy:

  1. a) a köztársasági elnök,
  2. b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,
  3. c) az alkotmánybíró,
  4. d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott,
  5. e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,
  6. f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,
  7. g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,
  8. h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,
  9. i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,
  10. j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,
  11. k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
  12. l) a választási bizottság tagja;

a 13. pont szerint külföldi hivatalos személy:

  1. a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy,
  2. b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
  3. c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is,
  4. d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

a 12. pont szerint közfeladatot ellátó személy:

  1. a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
  2. b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
  3. c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,

d )az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,

  1. e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
  2. f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,
  3. g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,
  4. h) az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
  5. i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
  6. j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,
  7. k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  8. l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  9. m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
  10. n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során,
  11. o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során;

A minősítő körülmény megállapításának további feltétele az elkövetés ideje. Tényleges, szabályszerű hivatali eljárás, ill. feladat teljesítése kell, hogy fennálljon

  1. g)a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A (4) bekezdés szerint még súlyosabban büntetendő, ha a rablást

  1. a)különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

a Btk. 459.§-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a különösen nagy érték „alsó” határa ötvenmillió-egy ft., ezt meghaladó érték e minősítő körülményt alapozza meg

  1. b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

jelentős értékre fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben

  1. c)hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-
  1. d) pontjában meghatározott módon

követik el.

hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárás, ill. feladat teljesítése során fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben követik el

A csoportos elkövetés körében kiemelendő a töretlen bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a csoportosan elkövetett rablás minősítésének az az alapja, hogy a helyszínen hány elkövető van jelen.

A helyszínen legalább három elkövetőnek kell jelen lennie, az azonban közömbös, hogy tettesi, társtettesi vagy részesi minőségben vettek része a cselekmény végrehajtásában.

Nem zárja ki a csoportosan történő elkövetést az sem, hogy az egyik elkövető jelenlétét a sértettek nem észlelik, pl. gépkocsiban ülve figyel.

Ugyancsak nem érinti a rablás csoportosan elkövetettkénti minősítését, ha a csoport egyik tagjának a cselekményét nyereségvágyból elkövetett emberölésnek kell minősíteni.

További minősítő körülmény a jelentős értékre fegyveresen történő elkövetés, valamint a fegyveres elkövetés a meghatározott speciális passzív alanyok sérelmére.


További oldalak Büntetőjog témában


  1. Büntetőjog
  2. Védőügyvédi ügyelet
  3. Kábítószer
  4. Kábítószer-kereskedelem
  5. Kábítószer- birtoklása
  6. Kóros szenvedélykeltés
  7. Kábítószer készítésének elősegítése
  8. Kábítószer-prekurzorral visszaélés
  9. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
  10. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
  11. Csalás
  12. Testi sértés
  13. Emberölés
  14. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
  15. Sértetti képviselet
  16. A magánindítványra induló közvádas és a magánindítványra induló magánvádas eljárások
  17. Pótmagánvádas eljárás
  18. Pótmagánvádas eljárás BV. ügyek intézése fogvatartottak és volt fogvatartottak részére

JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállalom a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítok.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

20/496 0890


A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás