A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog. A szülőknek lehetőségeikhez mérten, (anyagi eszközök, bevétel, kiadás, kötelezettségek) a szükséges életkörülményt kell biztosítani, ezen a gyermek tényleges életviteléhez megfelelő, fejlődéséhez szükséges tanulmányok folytatásához elengedhetetlen kiadásokat kell érteni.
A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni, amely azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani a kiskorú gyermekével mindazt, ami a közös eltartásukra rendelkezésre áll. Azonban ez nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek saját szükséges tartása terhére megállapítható gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.
Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának rovására tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.
(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).
Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.
A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.
A felek egyezségének megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is – csak akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az a felek gyermekének érdekét szolgálja, illetve a lényeges körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
A Csjt. 69/C. § (1) bekezdése szerint, a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a) a gyermek tényleges szükségleteire,
b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
d) a gyermek saját jövedelmére is.
A (2) bekezdés kimondja, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelemmel kell lenni a saját háztartásban eltartott más, saját, illetve mostoha gyermekre is. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe.
A gyermektartásdíj mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira ! !
A tartásdíjat százalékos arányban vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 %-át nem haladhatja meg.
További oldalak családjog témában
- Családjog
- Keresetlevél
- Házastársi közös vagyon
- Házastársi külön vagyon
- Vagyonmegosztás
- Gyermek jogellenes külföldre vitele, vagy visszatartása
- Gyermek elhelyezésének megváltoztatása
- Gyermekelhelyezés
- Gyermek elhelyezése harmadik személynél
- Testvérek elhelyezése
- Gyermektartásdíj
- A lakás további használata
- Lakáshasználati jog ellenértéke
- Gondos, előrelátó házasságkötés
JOGI PROBLÉMÁJA VAN?
A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.
Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.
dr. Bercsényi Gábor – Ügyvéd – Családjogász
+36 30-512 6968