• 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 125. II. emelet 7., 8-as kapucsengő
  • +36 30-512 6968 / +36 30-854 0785
  • ugyved@drbercsenyi.hu

Környezetvédelmi jog Egyéb tudnivalók

Gyakori eset, amikor jogi vagy természetes személy környezetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet kíván végezni, illetve valamely tevékenység, vagy egyéb okból bekövetkező természetkárosodást követően rekultiváció, helyreállítás szükséges. Ezekben az esetekben a tevékenységet végző, illetve a helyreállításra köteles jogi, illetve természetes személynek be kell jelentkeznie valamely (a bejelentkezésre okot adó) környezetvédelmi hatósági nyilvántartó rendszerbe.

Ahatósági nyilvántartó rendszert az alábbiakban részletezettek szerint lehet osztályozni.

I. Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR)

KAR adatszolgáltatást az ügyfél alapadatainak, illetve a környezetvédelmi objektumaihoz tartozó alapadatoknak a megadásával kell teljesíteni, a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében közölt formanyomtatványok kitöltésével. A környezetvédelmi hatóság hivatalból is létrehozhat KAR azonosítót.

A KAR környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ-szám) és környezetvédelmi területi jel (KTJ-szám) használatát írja elő az adatszolgáltatások teljesítésekor.

  • A KÜJ-szám azonosítja az ügyfelet,
  • a KTJ-szám a környezet használattal járó tevékenységet azonosítja két féle módon, az objektumot (EHKTJ-szám), valamint a telephelyet (THKTJ-szám).

KAR-ba való bejelentkezés esetén a hatóság – a bejelentkezést követően adja meg az előzőekben részletezett azonosító számokat.

II. Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI)

Engedélyköteles tevékenységek bejelentését szolgáló adatszolgáltatásra az ügyfél a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján köteles.

A Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését szolgáló adatszolgáltatást a Felügyelőség részére a FAVI-ENG információs rendszerben kell benyújtani.

A FAVI-ENG adatszolgáltatás első lépése a környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok egyszeri bejelentése a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR).

A FAVI-ENG adatszolgáltatás második lépéseként a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: favR.) 1. melléklete szerinti adatlapokat kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

Az adatlapok benyújtásakor a KAR-ba történt bejelentkezés során kapott azonosító számokat kell használni (ügyfelet azonosító KÜJ szám, engedélyköteles tevékenység helyét azonosító, telephelyre vonatkozó THKTJ-szám, az engedélyköteles tevékenységet azonosító EHKTJ-szám). EHKTJ-szám azonosíthat pl. benzin-gázolaj tartályt, trágyatárolót. Abban az esetben viszont, ha nem került kiépítésre trágyatároló, illetve almos trágyázás esetén az ólat, istállót kell bejelenteni, mint engedélyköteles objektumot.

A FAVI ENG adatszolgáltatást a hatóság csak abban az esetben fogadja el, ha a fejléc a megfelelő helyen ki van töltve a helyes KÜJ, THKTJ, EHKTJ számokkal, és az adatszolgáltatás adatlapjai nem tartalmaznak kritikus hibát sem (pld: ha a kötelezően kitöltendő mezők közül valamelyik üresen maradt az hiba).

III.  (FAVI KÁRINFO)

A Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatás.

A FAVI-KÁRINFO adatszolgáltatás is különbséget tesz a kármentesítés helyét azonosító, a telephelyre vonatkozó ún. THKTJ-szám és a kármentesítési tevékenységet azonosító EHKTJ-szám között (szennyezett terület, kármentesített terület, mint obejktum megnevezés).

A Korm. rendelet 21. § (10) bekezdése tartalmazza azt a szabályt, melynek értelmében a felelős (Kötelezett) köteles a kármentesítés szakaszaira vonatkozó adatokat kármentesítési szakaszonként külön-külön benyújtani a hatósághoz. A Korm. Rendeletben szereplő kármentesítés szakaszai az alábbiak szerint tagolódnak a gyakorlatban:

A Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése részletezi a kármentesítés szakaszait:

  1. tényfeltárás, amely felderítő (B1) és részletes (B2) vizsgálatból állhat
  2. beavatkozás (B3)
  3. monitoring
  • Tényfeltárás, amely felderítő (B1) és részletes (B2) vizsgálatból állhat.

Hirtelen bekövetkezett baleset=havária esetén (pl.: tartályból ömlik az olaj) minden vizsgálat nélkül, ránézésre megállapított tények alapján B1 adatlapokat kell kitölteni és benyújtani a hatósághoz. Ez főleg a most induló kármentesítéseknél érdekes. A régebben bekövetkezett szennyezések esetén, melyeknél a kármentesítés már a következő szakaszban van ez az adatlap csomag nem igazán jelentős.

Az előzőeket követően a hatóság részletes tényfeltárás végzését rendelheti el (vizsgálatok, mintavételek). A részletes vizsgálatok eredményét tényfeltárási záródokumentációban kell összefoglalni (ezt kapja a környezetvédelmi hatóság vízügyi osztálya), és az ezzel kapcsolatos adatokat B2 adatlapon kell benyújtani.

  • Beavatkozás (B3)

A hatóság a kár súlyosságától, illetve a beavatkozás lehetőségétől függően

  1. A tényfeltárási záródokumentáció tartalma alapján azonnali monitoring végzésre kötelezi az ügyfelet, amennyiben a kármentesítéshez egyéb intézkedésekre nincsen szükség, illetve beavatkozásra utólag már nincsen mód.
  2. Kármentesítési műszaki beavatkozási tervdokumentáció készítésére kötelezi az ügyfelet, amennyiben kármentesítésre, műszaki beavatkozásra van szükség.

Ha a hatóság elfogadja a műszaki beavatkozás terv dokumentációját (amiben le van írva, hogy milyen módszert választ a szennyezés megtisztítására és azt hogyan kivitelezi a körülményekhez igazítva), akkor megkezdődhet a tényleges fizikai munka (pl.: talajcsere /elszállítják a szennyezett talajt és frisset, tisztát hoznak a helyére/).

A terv dokumentációt elfogadó határozatban egyidejűleg a hatóság határidőt tűz a műszaki beavatkozási záródokumentáció benyújtására vonatkozóan, mely lehet 2-3 év is, attól függően, hogy a megtisztítási, kármentesítési munkák mennyi időt vesznek igénybe (függ a választott technológiától és a szennyezés mértékétől).

A Kármentesítési műszaki beavatkozási záródokumentáció elkészítését követően a dokumentációt az ügyfél benyújtja a hatóságnak, valamint a FAVI KÁRINFO-ban kitölti a B3 adatlapokat.

  • Monitoring (MIR K).

Monitoringra két okból kerülhet sor. Az első esetkör a Beavatkozás (B3) 1. pontjában került megemlítésre, a másik esetben a kármentesítési szakaszt követően 4 éves időtartamú monitoring vizsgálatra kötelezik az ügyfelet.

Mindkét esetben monitoring kutakat kell létesíteni, és azokkal lehet az utóellenőrzést elvégezni. Monitoring kút létesítéséhez vízjogi létesítési engedély, majd a műszaki átadás-átvételi eljárást követően vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.

A monitoring kutakból meghatározott időközönként (3-6 vagy 12 havonta) mintát kell venni és a mintavételi jegyzőkönyvet és a vizsgálati eredményeket (monitoring jelentés) a hatóság részére megküldeni. A monitoring kutakból való mintavételek eredményeit MIR K adatlapokon kell benyújtani a hatóságnak.

A monitoring vizsgálatokat követően, amennyiben a hatóság a monitoringot megfelelőnek minősíti, befejezettnek nyilvánítja a kármentesítést. Ellenkező esetben további intézkedéseket írhat elő.

Az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a hatóság a Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján kötelezi az adatszolgáltatót az előírás betartására.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás