A KÖZIGAZGATÁSI ÜGYEKBEN NYÚJTOTT TANÁCSADÁS, JOGI KÉPVISELET
Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.
dr. Szikszai Márta – Ügyvéd – Közigazgatási jogász
+36 30-854 0785
Az állampolgároknak évente akár több hatósági ügyük is lehet, még ha gyakran nem is tudatosul bennük, hogy adott esetben hatósági ügyet intéznek. Elég, ha csak a legalapvetőbb ügyfajtákra gondolunk, mint például
– adóhatósági ügyek
– építéshatósági ügyek
– juttatásokhoz kapcsolódó ügyek (családtámogatási ellátások, nyugdíj, szociális alapú ellátások, egészségbiztosítási ellátások)
– a kisajátítási ügyek
– a gyámhivatali ügyek, gyermekvédelmi hatósági ügyek
– a környezetvédelmi, vízjogi, útügyi hatósági ügyek (engedélyek, hozzájárulások)
– az ingatlan-nyilvántartási ügyek
– birtokvédelmi eljárás, birtokperek.
A felsoroltak csak szemléltetik a nagyon színes palettát, hiszen ide tartozik az állampolgárok államszervezeten, közigazgatási szervezetrendszeren belül intézendő mindenféle ügye. A közigazgatási hatóságok feladatait, jogkörét és hatáskörét, valamint az általános szabályokhoz képest az általuk végzett speciális eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket nagyon sokféle ún. ágazati jogszabály rendezi, melyek útvesztőjében az eligazodás a jogterületen nem jártas polgár számára nem mindig egyszerű feladat. Szerencsére a közigazgatási hatóságok széleskörű, polgárbarát tájékoztatással segítik az ügyfeleket, azonban gyakran előfordul, hogy az elintézésre váró ügy valamilyen oknál fogva nem a megszokott mederben vagy ütemben halad, munkaigényes beadványokat, a hatósággal való egyeztetést, dokumentáció összeállítását igényli.
Az ügyek egyszerű intézésén túlmenően az ügyfélre nézve nem kedvező közigazgatási döntés esetén az ügyfelet minden esetben –jogállami garanciaként- megilleti a jogorvoslathoz való jog. A jogorvoslati eljárások a fellebbezés és a közigazgatási per, mely eljárási szakaszokban a szakszerű jogi képviselet mindenképpen tanácsos.
Irodánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy több évtizedes közigazgatási joggyakorlattal rendelkező ügyvéd segítségét tudja nyújtani a közigazgatási hatósági ügyek elintézésében első-, másod fokon és közigazgatási perben is.
Témakörök
A közigazgatási (hatósági) eljárás indítása
A közigazgatási eljárásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályozza.
A közigazgatási eljárások kérelemre vagy hivatalból indulnak:
1. A közigazgatási eljárások során érvényesül a hivatalbóliság elve, mely alapján a hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.
2. A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelmet a hatósághoz írásban kell benyújtani vagy szóban előterjeszteni. Az ügyfél a kérelmével annak tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. A kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
Közigazgatási eljárás – Ügyintézési határidő
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidő
- – automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
- – sommás eljárásban nyolc nap,
- – teljes eljárásban hatvan nap.
A teljes eljárás esetén 60 napnál hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy helyi önkormányzati rendelet is megállapíthat. Bizonyos időtartamok az ügyintézési határidőbe nem számítanak be, úgy mint az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.
Bizonyos ügyeket soron kívül kell elintézni, ha
- – a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
- – életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
- – a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
- – a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.
Ha a hatóság határidőben nem hoz függő hatályú döntést, az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -, vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
Tanú a közigazgatási eljárásban
Az Ákr. szerint, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.
A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt – többnyire azért, mert látott, hallott, illetve érzékelt valamit -, s eme ismeretének a hatósággal való közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását.
Alapelv, hogy a hatóság biztosítja a tanú számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
A tanúnak vannak kötelezettségei:
A megjelenési kötelezettség alapján a tanú köteles az idézésben megjelölt határnapon és helyen a hatóság előtt idézésre megjelenni. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen, a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselőnek kötelessége gondoskodni az idézett személy megjelenéséről.
Szankciók a tanú távolmaradása esetén
Ha az idézett személy
-a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy
– az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,
eljárási bírsággal sújtható.
Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.
Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet.
A vallomástételi kötelezettség
A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. A közigazgatási eljárásban közreműködő tanú igazmondási kötelezettsége nem az eljárási törvény, hanem a Btk. rendelkezéseiből fakad. A Btk. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni a hamis tanúzást, amikor kimondja, hogy a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
A tanú meghallgatásának akadályai
Az abszolút tanúmeghallgatási akadály felmerülése esetén – melyet a hatóság hivatalból köteles észlelni és figyelembe venni – az érintett még akkor sem hallgatható meg tanúként, ha vallomást kíván tenni.
Tanúként nem hallgatható meg
- az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, pl. alacsony vagy magas életkor, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosság, betegség miatt (különös problémát vet fel gyermekvédelmi eljárásokban a kiskorú gyermek meghallgatása!)
- védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.
Relatív tanúmeghallgatási akadály esetén a tanú döntésétől függ, hogy tesz-e tanúvallomást, vagy a vallomástételt megtagadja. Lényeges, hogy a megtagadási okokra a hatóság köteles figyelmeztetni a tanút.
A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha
- – bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (hozzátartozó),
- – vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
- – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom–szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy
- – diplomáciai mentességben részesülő személy.
A tanú meghallgatása
A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is.
A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg.
A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.
A tanú meghallgatását követően vagy ahelyett írásban is tehet tanúvallomást, amennyiben ezt a hatóság számára engedélyezte.
A tanúk szembesítése
Amennyiben a tanúvallomások között ellentmondás merülne fel, sor kerülhet a tanúk szembesítésére. A szembesítés során együttesen hallgatják meg a tanúkat, akik egymás jelenlétében, egymás után mondják el a korábban külön-külön elmondott nyilatkozataikat. Ekkor lehetőség van arra, hogy a valótlanságot állító tanú korábbi vallomását visszavonja vagy módosítsa. Szembesítésre az ügyfél és a tanú között is sor kerülhet.
A tanú meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a tanú aláír.
A jogorvoslathoz való jog az ügyfél alapvető joga. A közigazgatási hatósági eljárás és a hozott döntések jogszerűsége és szakszerűsége alkotmányos követelmény.
Jogorvoslathoz való jog
A hatóság határozata ellen minden esetben önálló jogorvoslatnak van helye.
A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:
- a fellebbezési eljárás,
- a közigazgatási per.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások:
- a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
- a felügyeleti eljárás,
- az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.A fellebbezés
A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be. A „döntés véglegessége” azonos a korábban hatályos jogszabályokban használt „jogerő”-vel.
Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha
- ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
- a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
- a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.
Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot
- járási (kerületi) hivatal vezetője vagy – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy
- rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
Önálló fellebbezésnek van helye
- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
- az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
- a kérelmet visszautasító,
- az eljárást megszüntető,
- az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
- az eljárási bírságot kiszabó,
- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
- az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
- az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
- az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen.
Milyen formában és hol kell a fellebbezést benyújtani?
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza.
Mit tehetünk, ha letelt a fellebbezési idő?
Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.
Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.
Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
Milyen esetekben nem lehet fellebbezni?
Nincs helye fellebbezésnek
- ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
- ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
- ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
- ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.
Milyen hatással van a fellebbezés a határozat végrehajtására?
Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek – az alábbi kivétellel – a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A fellebbezési eljárás
Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.
Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást is megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.
A jogorvoslat a közigazgatási eljárásban – közigazgatási per
A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatás törvényességét ellenőrzi, azaz a közigazgatási szerv által végzett közigazgatási cselekmény (mely jellemzően valamely hatósági ügyben hozott döntés) törvényességét vizsgálja.
Tárgya lehet bármilyen közigazgatási tevékenység és jogszabályban megállapított kötelezettség elmulasztása. A bíróság a közigazgatási pert sajátos eljárási szabályok szerint folytatja le, amelyeket a Közigazgatási perrendtartás tartalmaz, de alkalmazandók a Polgári perrendtartás meghatározott szabályai is.
Közigazgatási perben vizsgálja a bíróság például:
- – az adóhatóság,
- – a közbeszerzési hatóság,
- – az építéshatóság,
- – a kisajátítási hatóság,
- – a gyermekvédelmi hatóság,
- – a környezetvédelmi hatóság vagy
- – az ingatlan-nyilvántartási hatóság döntéseinek törvényességét, esetleges mulasztásaikat.
Közigazgatási perben az alábbi igények érvényesíthetőek:
- – közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, vagy megváltoztatása;
- – közigazgatási cselekmény elmulasztásának a megállapítása;
- – közigazgatási cselekmény megvalósításának a megtiltása;
- – közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés;
- – közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, vagy közszolgálati jogviszonnyal
– kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés; - – közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértés tényének a megállapítása,
- – közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
- – közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban felmerült igények.
Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
Főszabály szerint a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani, de bizonyos perek esetén, így pl.: közigazgatási szerződéssel, egyes közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban, vagy olyan esetben, ahol megelőző közigazgatási eljárás lefolytatására nem került sor, a keresetlevelet közvetlenül a bíróságra kell benyújtania.
A keresetlevelet – választása szerint – saját szerkesztésben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti. Fontos megjegyezni, hogy magánszemélyekre, cégekre, jogi képviselőkre, közigazgatási szervekre eltérő szabályok vonatkozhatnak!
Melyik bíróság illetékességébe tartozik a közigazgatási per?
A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) szabályai szerint jár el. A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt a Kp. kifejezetten előírja.
Elsőfokon ítélkezik
- a közigazgatási és munkaügyi bíróság,
- törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria.
Másodfokon ítélkezik
- az elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és
- az elsőfokon a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria.
Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult. A magánszemélyek lakóhelye szerinti megyében levő közigazgatási és munkaügyi bíróságok jellemzően szociális ügytípusokban (társadalombiztosítás, szociális vagy gyermekvédelmi ellátás stb…) kapcsán járnak el, az egyéb tárgyú perek a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, illetve a törvényszékek között oszlanak meg.
Közigazgatási per megindítása indokolt, ha az ügyfél a közigazgatási döntések felülvizsgálatát kéri, ha jogsértőnek tartja a közigazgatás intézkedését, az adott közigazgatási szerv nem tett eleget eljárási kötelezettségének (kérelmét nem bírálta el), ha jogi problémája közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos, vagy ilyen jogviszonnyal összefüggésben keletkezett kár megtérítését kívánja, ahogy a közigazgatási jogviszonyból származó tények megállapítása is a közigazgatási bíróságtól kérhető.
Illetékfizetés közigazgatási perben
A közigazgatási per illetéke 30.000,- Ft, azonban a pert indító felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy az illetéket nem kell előzetesen megfizetni és az eljárás végén az fizeti meg az illetéket, akit erre a bíróság kötelez. A felperes vagyoni-jövedelmi viszonyaitól függően természetesen ennél a pernél is kérhető költség- illetve illetékmentesség megállapítása, aminek megadása esetén a félnek egyáltalán nem kell illetéket fizetni.
A közigazgatási per megindítására jogosult felperes
- az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
- az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,
- az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a közigazgatási szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
- törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,
- törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.
A közigazgatási per alperese
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.
A bíróság döntése
A bíróság a felperes kereseti kérelmeiről az alperes közigazgatási szerv vádiratának ismeretében dönt.
Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést (ítéletet) kell hozni.
A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat.
A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.
A bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.
A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.
Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése, ekkor a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz.
A kereset elutasítása
A bíróság a keresetet elutasítja, ha
- a kereset alaptalan,
- a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,
- olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
A keresetnek helyt adó ítélet
Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja az alábbi döntéseket hozhatja:
- a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,
- szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
- a közigazgatási szervet marasztalja.
A bíróság a fenti jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.
A jogsértés megállapítása esetén a bíróság hivatalból kötelezi a közigazgatási szervet a tevékenység jogsértő következményének elhárítására.
Megváltoztatás
A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető.
Nincs helye megváltoztatásnak
- az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés esetén,
- méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,
- mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy
- ha azt törvény kizárja.
Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad. Ebben az esetben a közigazgatási szerv számolja ki a fizetési kötelezettség pontos összegét, mely a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik.
Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés
A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha
- a közigazgatási cselekmény semmis, tehát jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy a megtámadás folytán állapítják meg az érvénytelenségét, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
- a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható,
- a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, vagy
- a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye.
Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül.
Megállapítás
A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.
JOGI PROBLÉMÁJA VAN?
A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállaljuk a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítunk.