• 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 125. II. emelet 7., 8-as kapucsengő
  • +36 30-512 6968 / +36 30-854 0785
  • ugyved@drbercsenyi.hu

Közigazgatási jog OLD Hatósági eljárás

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


  1. Közigazgatási jog
  2. Fellebbezés
  3. Közigazgatási per

A közigazgatási (hatósági) eljárás indítása

A közigazgatási eljárásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályozza.

A közigazgatási eljárások kérelemre vagy hivatalból indulnak:

1. A közigazgatási eljárások során érvényesül a hivatalbóliság elve, mely alapján a hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.

2. A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelmet a hatósághoz írásban kell benyújtani vagy szóban előterjeszteni. Az ügyfél a kérelmével annak tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. A kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.


Közigazgatási eljárás – Ügyintézési határidő


 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidő

  • automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
  • sommás eljárásban nyolc nap,
  • teljes eljárásban hatvan nap.

A teljes eljárás esetén 60 napnál hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy helyi önkormányzati rendelet is megállapíthat. Bizonyos időtartamok az ügyintézési határidőbe nem számítanak be, úgy mint az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.


Bizonyos ügyeket soron kívül kell elintézni, ha


  • a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
  • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
  • a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
  • a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Ha a hatóság határidőben nem hoz függő hatályú döntést, az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -, vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.


Tanú a közigazgatási eljárásban


Az Ákr. szerint, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.

A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt – többnyire azért, mert látott, hallott, illetve érzékelt valamit -, s eme ismeretének a hatósággal való közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását.

Alapelv, hogy a hatóság biztosítja a tanú számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.


A tanúnak vannak kötelezettségei:


A megjelenési kötelezettség alapján a tanú köteles az idézésben megjelölt határnapon és helyen a hatóság előtt idézésre megjelenni. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen, a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselőnek kötelessége gondoskodni az idézett személy megjelenéséről.


Szankciók a tanú távolmaradása esetén


Ha az idézett személy

  • a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy
  • az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,

eljárási bírsággal sújtható.

Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.

Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet.


A vallomástételi kötelezettség


A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. A közigazgatási eljárásban közreműködő tanú igazmondási kötelezettsége nem az eljárási törvény, hanem a Btk. rendelkezéseiből fakad. A Btk. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni a hamis tanúzást, amikor kimondja, hogy a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.

A tanú meghallgatásának akadályai

Az abszolút tanúmeghallgatási akadály felmerülése esetén – melyet a hatóság hivatalból köteles észlelni és figyelembe venni – az érintett még akkor sem hallgatható meg tanúként, ha vallomást kíván tenni.

Tanúként nem hallgatható meg

  • az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, pl. alacsony vagy magas életkor, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosság, betegség miatt (különös problémát vet fel gyermekvédelmi eljárásokban a kiskorú gyermek meghallgatása!)
  • védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.

Relatív tanúmeghallgatási akadály esetén a tanú döntésétől függ, hogy tesz-e tanúvallomást, vagy a vallomástételt megtagadja. Lényeges, hogy a megtagadási okokra a hatóság köteles figyelmeztetni a tanút.


A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha


  • bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (hozzátartozó),
  • vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
  • a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy
  • diplomáciai mentességben részesülő személy.

A tanú meghallgatása


A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is.

A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg.

A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.

A tanú meghallgatását követően vagy ahelyett írásban is tehet tanúvallomást, amennyiben ezt a hatóság számára engedélyezte.


A tanúk szembesítése


Amennyiben a tanúvallomások között ellentmondás merülne fel, sor kerülhet a tanúk szembesítésére. A szembesítés során együttesen hallgatják meg a tanúkat, akik egymás jelenlétében, egymás után mondják el a korábban külön-külön elmondott nyilatkozataikat. Ekkor lehetőség van arra, hogy a valótlanságot állító tanú korábbi vallomását visszavonja vagy módosítsa. Szembesítésre az ügyfél és a tanú között is sor kerülhet.

A tanú meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a tanú aláír.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Közigazgatási jogász

30/854 0785


A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás