• 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 125. II. emelet 7., 8-as kapucsengő
  • +36 30-512 6968 / +36 30-854 0785
  • ugyved@drbercsenyi.hu

Közigazgatási jog OLD Közigazgatási per

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


  1. Közigazgatási jog
  2. Hatósági eljárás
  3. Fellebbezés

A jogorvoslat a közigazgatási eljárásban – közigazgatási per


A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatás törvényességét ellenőrzi, azaz a közigazgatási szerv által végzett közigazgatási cselekmény (mely jellemzően valamely hatósági ügyben hozott döntés) törvényességét vizsgálja.

Tárgya lehet bármilyen közigazgatási tevékenység és jogszabályban megállapított kötelezettség elmulasztása. A bíróság a közigazgatási pert sajátos eljárási szabályok szerint folytatja le, amelyeket a Közigazgatási perrendtartás tartalmaz, de alkalmazandók a Polgári perrendtartás meghatározott szabályai is.

Közigazgatási perben vizsgálja a bíróság például:

  • az adóhatóság, 
  • a közbeszerzési hatóság, 
  • az építéshatóság, 
  • a kisajátítási hatóság, 
  • a gyermekvédelmi hatóság, 
  • a környezetvédelmi hatóság vagy
  • az ingatlan-nyilvántartási hatóság döntéseinek törvényességét, esetleges mulasztásaikat.

Közigazgatási perben az alábbi igények érvényesíthetőek:

  • közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, vagy megváltoztatása;
  • közigazgatási cselekmény elmulasztásának a megállapítása;
  • közigazgatási cselekmény megvalósításának a megtiltása;
  • közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés;
  • közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés;
  • közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértés tényének a megállapítása, 
  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
  • közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban felmerült igények.

Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Főszabály szerint a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani, de bizonyos perek esetén, így pl.: közigazgatási szerződéssel, egyes közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban, vagy olyan esetben, ahol megelőző közigazgatási eljárás lefolytatására nem került sor, a keresetlevelet közvetlenül a bíróságra kell benyújtania.

A keresetlevelet – választása szerint – saját szerkesztésben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti. Fontos megjegyezni, hogy magánszemélyekre, cégekre, jogi képviselőkre, közigazgatási szervekre eltérő szabályok vonatkozhatnak!

Melyik bíróság illetékességébe tartozik a közigazgatási per?

A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) szabályai szerint jár el. A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt a Kp. kifejezetten előírja.

Elsőfokon ítélkezik

  1. a közigazgatási és munkaügyi bíróság,
  2. törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria.

Másodfokon ítélkezik

  1. az elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és
  2. az elsőfokon a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria.

Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult. A magánszemélyek lakóhelye szerinti megyében levő közigazgatási és munkaügyi bíróságok jellemzően szociális ügytípusokban (társadalombiztosítás, szociális vagy gyermekvédelmi ellátás stb…) kapcsán járnak el, az egyéb tárgyú perek a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, illetve a törvényszékek között oszlanak meg.

Közigazgatási per megindítása indokolt, ha az ügyfél a közigazgatási döntések felülvizsgálatát kéri, ha jogsértőnek tartja a közigazgatás intézkedését, az adott közigazgatási szerv nem tett eleget eljárási kötelezettségének (kérelmét nem bírálta el), ha jogi problémája közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos, vagy ilyen jogviszonnyal összefüggésben keletkezett kár megtérítését kívánja, ahogy a közigazgatási jogviszonyból származó tények megállapítása is a közigazgatási bíróságtól kérhető.

Illetékfizetés közigazgatási perben

A közigazgatási per illetéke 30.000,- Ft, azonban a pert indító felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy az illetéket nem kell előzetesen megfizetni és az eljárás végén az fizeti meg az illetéket, akit erre a bíróság kötelez. A felperes vagyoni-jövedelmi viszonyaitól függően természetesen ennél a pernél is kérhető költség- illetve illetékmentesség megállapítása, aminek megadása esetén a félnek egyáltalán nem kell illetéket fizetni.

A közigazgatási per megindítására jogosult felperes

  1. az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
  2. az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,
  3. az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a közigazgatási szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
  4. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,
  5. törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.

A közigazgatási per alperese

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.

A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.

A bíróság döntése

A bíróság a felperes kereseti kérelmeiről az alperes közigazgatási szerv védiratának ismeretében dönt.

Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést (ítéletet) kell hozni.

A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat.

A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.

A bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.

A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.

Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése, ekkor a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz.

A kereset elutasítása

A bíróság a keresetet elutasítja, ha

  1. a kereset alaptalan,
  2. a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,
  3. olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

A keresetnek helyt adó ítélet

Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja az alábbi döntéseket hozhatja:

  1. a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,
  2. szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
  3. a közigazgatási szervet marasztalja.

A bíróság a fenti jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.

A jogsértés megállapítása esetén a bíróság hivatalból kötelezi a közigazgatási szervet a tevékenység jogsértő következményének elhárítására.

Megváltoztatás

A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető.

Nincs helye megváltoztatásnak

  1. az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés esetén,
  2. méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,
  3. mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy
  4. ha azt törvény kizárja.

Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad. Ebben az esetben a közigazgatási szerv számolja ki a fizetési kötelezettség pontos összegét, mely a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik.

Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés

A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha

  1. a közigazgatási cselekmény semmis, tehát jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy a megtámadás folytán állapítják meg az érvénytelenségét, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
  2. a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható,
  3. a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, vagy
  4. a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye.

Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül.

Megállapítás

A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Közigazgatási jogász

30/512 6968


A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás