Gyermek jogellenes külföldre vitele, vagy visszatartása

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


  1. Családjog
  2. A házasság felbontása esetén felmerülő problémák
  3. Keresetlevél
  4. Házastársi közös vagyon
  5. Házastársi külön vagyon
  6. Vagyonmegosztás
  7. Gyermek elhelyezésének megváltoztatása
  8. Gyermekelhelyezés
  9. Gyermek elhelyezése harmadik személynél
  10. Testvérek elhelyezése
  11. Gyermektartásdíj
  12. A lakás további használata
  13. Lakáshasználati jog ellenértéke
  14. Gondos, előrelátó házasságkötés

Házasság felbontását követően napjainkban gyakori probléma, hogy az egyik szülő külföldön képzeli el a további életét, és a másik szülő tudta és beleegyezése nélkül külföldre kívánja vinni (sok esetben viszi is) a közös gyermeket vagy gyermekeket.

Sok esetben a szülői felügyeleti jogot már az egyik szülő gyakorolhatja kizárólagosan a gyermek vagy gyermekek felett, amikor eldönti a kiutazást, a másik szülő hozzájárulását azonban nem kéri, mondván „a bíróság már nekem ítélte a gyermekeket”, ezért oda költözöm velük, ahova akarok.

Fenti problémával kapcsolatban az alábbiakra kívánom a figyelmet felhívni.

1.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:152. § (5) bekezdése szerint, a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. A (6) bekezdés kimondja, hogy a gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

1.1. A Ptk. 4:175. § (1) bekezdése alapján, a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

1.2. A Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerint, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

1.3. A Magyarországon hatályos jogszabályok szerint tehát a gyermek csak és kizárólag mindkét szülő hozzájárulásával tartózkodhat külföldön huzamosabb ideig, vagy letelepedés céljából. Végleges jelleggel egyik szülő sem viheti ki külföldre a gyermeket, még az a szülő sem aki kizárólagosan gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett.

Mit tehetünk, amennyiben az előzőek ellenére valamelyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viszi a közös gyermeküket?

2.) Az, hogy a szülő eljárása, és a gyermek külföldre vitele, illetve ott visszatartása jogellenes-e, a Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tvr.), továbbá közvetlenül alkalmazandóan, az Európai Tanács 2201/2003/EK rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) foglaltak alapján kell megítélni.

2.1. A Tvr. és a Rendelet az alábbiakban részletezettek szerint, szinte teljesen azonosan szabályozza az ilyen esetekre vonatkozóan mérlegelendő szempontokat:

2.1.1. Tvr: A gyermek elvitele vagy elrejtése/visszatartása – egyebek mellett – akkor jogellenes, ha az sérti az azon Szerződő Állam jogrendszere szerint egy személynek juttatott felügyeleti jogot, amelyben a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt.

2.2. A Rendelet szerint felügyeleti jogosultság keletkezhet különösen jogszabály, bírói vagy államigazgatási határozat, vagy az azon Állam joga szerint joghatással bíró egyezség alapján.

2.3. A Tvr. alkalmazásában a „felügyeleti jog” magában foglalja a gyermek személye felőli gondoskodás jogát, így különösen a jogosultságot a gyermek lakóhelyének meghatározására.

2.4. Rendelet: A Rendelet szóhasználata szerint: „szülői felelősség”: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is.

2.5. Jogellenes elvitel vagy visszatartás: egy gyermek elvitele vagy visszatartása, amennyiben az sérti a határozat vagy jogszabály hatálya alapján, illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

3.) Tekintettel arra, hogy a Magyarországi jogszabályok alapján csak mindkét szülő hozzájárulásával lehetséges a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodása, ezért mind a Hágai Egyezmény, mind az EK rendelet alapján jogellenesnek minősül, ha valamelyik szülő a közös gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi ilyen célból külföldre.

 4.) Amennyiben mégis előfordul ilyen eset, mindenképpen fontos, hogy a gyermek vissza hozatalára irányuló, szükséges eljárást a gyermek jogellenes kivitelét/visszatartását követő egy éven belül megindítsuk, mivel egy éven belül a gyermek ilyen esetben nem szerezhet szokásos tartózkodási helyet külföldön.

 FONTOS, hogy ebben az eljárásban a főhatóságok, illetve a bíróságok nem a szülői felügyelet gyakorlásának vonatkozásában döntenek, hanem csak abban, hogy a gyermek külföldre vitele vagy visszatartása jogellenes volt-e. 


További oldalak családjog témában


  1. Családjog
  2. A házasság felbontása esetén felmerülő problémák
  3. Keresetlevél
  4. Házastársi közös vagyon
  5. Házastársi külön vagyon
  6. Vagyonmegosztás
  7. Gyermek elhelyezésének megváltoztatása
  8. Gyermekelhelyezés
  9. Gyermek elhelyezése harmadik személynél
  10. Testvérek elhelyezése
  11. Gyermektartásdíj
  12. A lakás további használata
  13. Lakáshasználati jog ellenértéke
  14. Gondos, előrelátó házasságkötés

JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállalom a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítok.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Bercsényi Gábor – Ügyvéd – Családjogász

30/512 6968