Ingatlan átruházása

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!


  1. Elővásárlási jog
  2. Vételi jog
  3. Haszonélvezet
  4. Ajándékozás
  5. Elbirtoklás
  6. Visszavásárlási jog
  7. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges okiratok
  8. Társasház tulajdon
  9. Közös tulajdon
  10. Birtoklás és birtokvédelem

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az ingatlan tulajdonát a vevőre átruházni és az ingatlant a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és az ingatlant átvenni. Ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.

Átruházással – ha jogszabály kivételt nem tesz – csak az ingatlan tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

Az eladó köteles a vevőt az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az ingatlannal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és az ingatlannal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.

A foglaló

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

Ha a szerződést teljesítik, a foglalót az ellenértékbe be kell számítani. Visszajár a foglaló, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős. A foglaló akkor is visszajár, ha mindkét fél egyaránt felelős a szerződés meghiúsulásáért.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért

Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.

Ha harmadik személynek az ingatlanon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.

Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy az ingatlanon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.

Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

Az ingatlan vevője – ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép – ennek napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Többszöri eladás (vagyis ha az általunk vásárolt ingatlant, annak eladója másnak is eladta)  esetén az a vevő követelheti tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését,

  • aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett,
  • ha ilyen nincs, akkor a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezték.
  • Ugyanezek a szabályok vonatkoznak ingatlan ajándékozásának esetére is.

További oldalak Ingatlanjog témában


  1. Elővásárlási jog
  2. Vételi jog
  3. Haszonélvezet
  4. Ajándékozás
  5. Elbirtoklás
  6. Visszavásárlási jog
  7. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges okiratok
  8. Társasház tulajdon
  9. Közös tulajdon
  10. Birtoklás és birtokvédelem

JOGI PROBLÉMÁJA VAN?


A fenti jogterületeken peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár! Fenti ügytípusokban vállalom a példaként felsorolt, továbbá bármely szerződés, megállapodás, szerkesztését, valamint peren kívüli eljárásokban, vagy bármely hatósági eljárásban, illetve bíróságok előtti per során teljes körű jogi képviseletet biztosítok.


Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Bercsényi Gábor ügyvéd – Ingatlanjogász

30/512 6968