TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS – ROKONOK ÖRÖKLÉSE, HÁZASTÁRS ÖRÖKLÉSE

Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

dr. Szikszai Márta – Ügyvéd

+36 30-854 0785

Abban az esetben, ha az örökhagyó nem élt végrendelkezési jogával, a törvényes, azaz a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti öröklési rend érvényesül.

Törvényes örökösök a rokonok, a házastárs és végső soron az állam.

A rokonok fogalmát szintén a Ptk. határozza meg. Egyenesági rokonokról akkor beszélünk, ha egyik a másiknak leszármazója (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, stb.) míg oldalágiak a rokonok, ha nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenőjük van (testvérek, unokatestvérek, nagynéni-unokaöccs, stb.).

A leszármazók meghatározásakor a vérségi kapcsolat a döntő, azaz nincs jelentősége annak, hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született. Az örökbefogadással az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekkel kerül azonos jogi státuszba.

A törvény a felmenő egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalrokonok törvényes öröklési jogát viszont a nagyszülői leszármazók körével lezárja.

A törvényes öröklés szerint a rokonok szigorú rangsorban örökölnek, ami azt jelenti, hogy az örökléskor a törvényben előbb álló személyek megelőzik a mögöttük álló személyeket.

Leszármazók öröklése
A lemenő rokonok fokok szerint, a helyettesítés elvének alkalmazása mellett örökölnek. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

Fejenként minden gyermek egyenlő arányban örököl.

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás között egyenlő részben a kiesett személy gyermekei örökölnek az ún. helyettesítési elv alapján.

Lássunk egy-egy példát!

Ha az örökhagyónak 3 gyermeke és 6 unokája van, és a halál bekövetkezésekor nincs házastársa (soha nem is volt vagy elvált vagy özvegy) a törvényes öröklés szerint a vagyont 1/3-1/3 arányban a 3 gyermek Az unokák nem örökölnek semmit.

Ha az örökhagyónak 3 gyermeke közül 2 él, és az elhunyt gyermekének van két gyermeke (akik az örökhagyó unokái) a törvényes öröklés szerint a gyermekek 1/3-1/3 részt, míg a kiesett gyermek helyett annak részét a 2 unoka örökli egymás között 1/6-1/6 arányban.

Házastárs öröklése
Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házasság ugyan papírforma szerint még fennállt, azonban a házastársi életközösség már nem állt fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód.

Az özvegy egyedüli örökösként csak leszármazók és az örökhagyó szülei hiányában örököl önállóan. Ebben az esetben az ági vagyon (amit az örökhagyó felmenőitől örökölt) kivételével az egész hagyaték őt illeti.

Leszármazók melletti örökösként az özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész illeti. Például ha az örökhagyónak két gyermeke volt a két gyermek a közös lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban örökli, míg az özvegy azon özvegyi jogot, azaz holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, a hagyaték ezen felüli részét pedig a gyerekek és az özvegy 1/3-1/3 részben örökli.

Az özvegy szülő melletti örökösként örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakat. Az ezen kívüli hagyaték felét a túlélő házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kieső szülő helyén a másik szülő és a túlélő házastárs örököl fejenként egyenlő részben.

Özvegyi jog
Az özvegyi jog a túlélő házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési és felszerelési tárgyain, továbbá az ági vagyonon illeti meg. Az özvegyi jog a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosít, mely akkor sem szűnik meg, ha újabb házasságot köt. Az özvegyi jog korlátozását nem lehet kérni.

Az özvegyi jog megváltása tekintetében fontos különbségeket tenni egyrészt az öröklés módja, másrészt a vagyontárgy jellege szerint.

A szerződésen vagy végrendeleten alapuló özvegyi haszonélvezeti jog megváltására nincs lehetőség, azaz csak a törvény rendelkezései szerinti özvegyi jog váltható meg.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető, azonban a házastárs a jövőre nézve bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Ebben az esetben a házastársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben- egy gyermekrész illeti meg.

Az ági vagyon tekintetében mind a házastárs, mind az ági örökös a jövőre nézve bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az ági vagyon megváltása esetén az özvegyet az ági vagyon egyharmada illeti meg. Ebben az esetben az özvegy ún. állagörökös lesz, ami azt jelenti, hogy a hagyatéki hitelezői igényekért is köteles helytállni. A megváltást a hagyatéki eljárásban vagy ha az már lezárult legkésőbb az öröklés megnyílásától számított egy éven belül lehet kérni a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél.

A megváltásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a felek közös megállapodásuk alapján természetesen eltérhetnek.

További oldalak öröklési jog témában