VÉGRENDELET, ÜGYVÉDI KÖZREMŰKÖDÉS VÉGRENDELET KÉSZÍTÉSE KÖRÉBEN
Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.
dr. Szikszai Márta – Ügyvéd
+36 30-854 0785
A végrendelet elkészítéséhez nem szükséges ügyvédi közreműködés, azonban a nem jogi szakember által elkészített végrendelet gyakran szenved orvosolhatatlan formai hibában, melyre csak az örökhagyó elhunytát követően derül fény. Az egészben vagy részben érvénytelen végrendelethez nem fűződnek jogi hatások, így az örökhagyó végakarata nem vagy nem teljes egészében teljesül.
Az ügyvéd által szerkesztett végrendelet a végrendelkező kérésének megfelelően bekerül a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartásába, így elkerülhető, hogy az elvesszen, megsemmisüljön vagy valaki által eltitkolásra kerüljön.
Amennyiben az öröklésben érdekeltben felmerül a gyanú, hogy az előkerült végrendelet hamis, mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulni abból a célból, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve a kockázatokat mérlegelve megalapozott döntés szülessen a perindításról. A végrendeletet csak bíróság nyilváníthatja érvénytelennek, így amennyiben a hagyatéki eljárásban az érvénytelenség lehetősége felmerül a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át.
Végintézkedési képesség
Végintézkedni csak személyesen lehet és örökhagyónak végintézkedési képességgel kell rendelkeznie, mely teljes cselekvőképességet feltételez. Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, azonban ilyenkor sem a törvényes képviselő, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Aki vak, az írástudatlan vagy olvasásra vagy a nevének aláírására képtelen állapotban van kizárólag közvégrendeletet –és az egyéb feltételek fennállása esetén- szóbeli végrendeletet tehet, illetve halál esetére szóló ajándékozást és öröklési szerződést is csak közvégrendelet formájában köthet.
Végrendelet
A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. A rendelkezés akkor minősül jogilag végrendeletnek, ha
– külsőleg látszódik, hogy azt az örökhagyó személyesen tette és
– halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik.
Az örökösnevezés nem szükségképpeni alaki kelléke a végrendeletnek. Az az intézkedés, mely kizárást vagy kitagadást tartalmaz jogilag végrendeletnek minősül.
A végrendelet fajtái:
-közvégrendelet,
-írásbeli magánvégrendelet (ezen belül saját kezűleg írt vagy más által írt magánvégrendelet),
-közjegyzőnél letétbe helyezett írásbeli magánvégrendelet és
-szóbeli végrendelet.
Közvégrendelet
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közjegyző előtt tett végrendelet csak abban az esetben minősül közvégrendeletnek, ha rendelkezik a közjegyzői okiratra előírt általános kellékekkel. Közvégrendelet bármelyik közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik.
Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A juttatás válik érvénytelenné abban az esetben, ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki követelményei
Mindenek előtt fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabály kimondja ugyan, hogy a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson, azonban ez a rendelkezés nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához. Ennek értelmében a végrendelet csak az alább ismertetett formai követelményeknek való teljes körű megfelelés esetén lesz érvényes.
A végrendelet csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud. Az okirat írásjeleinek meg kell felelnie a közönséges írás követelményeinek (pl. jel vagy számjegyírással, így a gyorsírással készült végrendelet érvénytelen).
Az okiratból ki kell tűnnie a végrendeleti minőségnek, valamint a keltezés idejének úgy, hogy a keltezés időpontja egyetlen meghatározott nap legyen. A keltezés helye azonban nem kötelező elem.
Az örökhagyónak a dokumentumot minden esetben saját kezűleg alá kell írnia, tehát akkor is, ha az egész végrendeletet saját kezűleg írta. Aláírásként általában a teljes névnek kell szerepelnie.
Ha a végrendelet több különálló lapból áll, azt folyamatos számozással és a végrendelkezőnek – illetve más által írt végrendelet esetén a tanúknak is – az okirat minden lapját saját aláírásával kell ellátnia. Ezen alakszerűségi követelmények megsértése – adott esetben – csak a végrendelet részleges érvénytelenségéhez vezethet.
Az írásbeli magánvégrendelet esetén a törvény összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz: a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek illetőleg ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. Azt, hogy ki tekinthető a közreműködők hozzátartozójának, azt a végrendelet aláírásának dátuma szerint fennálló hozzátartozói viszonyok alapján kell elbírálni. Ezen összeférhetetlenségi szabályokba ütköző rendelkezések részleges érvénytelenséghez vezetnek.
A saját kezűleg írt magánvégrendelet további alaki követelménye, hogy azt a végrendelkező elejétől a végéig- beleértve a keltezés idejét is- saját kezűleg írja és aláírja.
A más által ért végrendelet esetén alaki követelmény, hogy azt a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt más korábban aláírta azt a két tanú együttes jelenlétében a magáénak ismerje el és a végrendeletet a tanúk e minőségük feltüntetésével maguk is aláírják.
A közjegyzőnél írásbeli magánvégrendeletet akár nyílt, akár zárt iratként, a végrendeletei minőség feltüntetésével a végrendelkező személyesen helyezheti letétbe.
Szóbeli végrendelet
A szóbeli végrendelet kivételes végintézkedési forma, ami abban nyilvánul meg, hogy a törvény csak különleges helyzetben annak teszi lehetővé, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A Kúria (legfelsőbb Bíróság korábbi állásfoglalása alapján az életet fenyegető rendkívüli helyzet olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján valósulhat meg, amelyek kívülről fenyegetik a végrendelkező életét (például: hajótörés) vagy olyan élettani okok alapján lép fel, amelyek az illető személyt a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik (például baleset). Alapvető feltétel, hogy az életet fenyegető rendkívüli veszélynek objektíve kell fennállnia, vagyis a végrendelkező szubjektív feltevése nem elegendő. Ezen feltétel megállapításához gyakran orvosszakértői véleményre van szükség.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelvet használva- előadja és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A szóbeli végrendelet tanújára megfelelően kell alkalmazni az írásbeli magánvégrendelet tanújára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat azzal, hogy a tanú írni tudása nem feltétele a szóbeli végrendelet érvényességének. A tanúk szóbeli végrendelet esetén a végrendelet tartalmáról a végrendelkezőtől személyesen szereznek tudomást, így rájuk speciális követelmények vonatkoznak. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy előtt nem tehető érvényesen szóbeli végrendelet. A tanúknak a végrendelet tartalmát pontosan ismerniük kell (ha előadásmódjuk eltér, a bíróság a végrendelet tartalmát az összes körülmény figyelembe vételével állapítja meg.) és képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának azonosítására is. A tanúnak vagy hozzátartozójának részére szóló juttatás szóbeli végrendelet esetén is csak akkor érvényes, ha ezt rajta kívül még két tanú igazolja. A végrendelkezőnek végakaratát a tanúnak teljes terjedelemben elő kell adni, feljegyzésekre és egyéb írásokra nem hivatkozhat. Az sem elegendő, ha a végrendelkező a hozzá intézett kérdésekre válaszol.
A szóbeli végrendelet egy kivételes forma, így speciális szabály vonatkozik az időbeli hatályosságára. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
A végrendelet tartalma
Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg. A törvény kiemeli a tipikus tartalmi elemeket, azonban ezeken kívül is rendelkezhet az örökhagyó.
Örökösnevezésre bármely formában sor kerülhet. Meghatározott vagyontárgy esetében kiemelt jelentőségű az egyértelműség. Az örökhagyó bizonyos korlátozások figyelembevételével bárkit örököséül nevezhet, aki a polgári jog szerint jogképes. A bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a végrendelet szövegéből a nevezett örökös személye egyértelműen megállapítható. A méhmagzat is örökösül nevezhető, öröklési jogképessége azonban feltételes, az élve születés tényétől függ. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése érvénytelen. Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére is arra az esetre, ha az örökösként nevezett személy az öröklésből kiesne. Arra is lehetősége van az örökhagyónak, hogy a törvényes örökös kiesése esetére nevezzen helyettes örököst. Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés (utóörökös) azonban mint helyettes örökösnevezés érvényes, ha annak feltételei fennállnak.
Több örökös nevezése esetén az örökösök öröklési hányadának megnevezése nem kötelező. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme azonban megdönthető vélelem. A vélelmezett tény ellenkezője végrendeleten kívüli tényekkel is bizonyítható. Abban az esetben, ha valamelyik nevezett örökös kiesése folytán a hagyaték rá eső hányada megüresedik, a végrendelet által a kiesés következtében nem fedezett részre törvényes öröklésnek van helye, kivéve, ha a törvényes öröklést örökhagyó kifejezetten kizárta.
Közös végrendelet
Főszabály szerint két vagy több személy végrendelete érvénytelen, ha ugyanabba az okiratba foglalták bele.
Ez alól egyetlen kivétel létezik: a házastársaknak a házassági életközösségük fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, amennyiben megfelel a törvénybe foglalt szigorú alaki követelményeknek.
A házastársak közös végrendeletének közokiratba foglalása esetén közjegyző működik közre végakaratuk írásba foglalása során.
Amennyiben a házastársak sajátkezűleg írt végrendelet mellett döntenek, akkor lesz érvényes, ha az okiratot az elejétől a végéig az egyik végrendelkező saját maga írja és aláírja, és a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatában kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magába foglalja, és nyilatkozatát aláírja. Amennyiben több lapból áll a sajátkezűleg írt közös végrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni és minden lapját a másik végrendelkezőnek is alá kell írni.
Amennyiben a végrendelet megírásában harmadik személy közreműködését veszi igénybe a házaspár, akkor egymás és a két tanú együttes jelenlétében aláírják az okiratot, vagy mindkét végrendelkező külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja. A más által írt közös végrendelet –amennyiben az több lapból áll – akkor érvényes, ha folyamatos sorszámozással látják el és valamennyi lapját a végrendelkezők és a tanúk is aláírják.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály kimondja ugyan, hogy a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson, azonban ez a rendelkezés nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához. Ennek értelmében a végrendelet csak az alább ismertetett formai követelményeknek való teljes körű megfelelés esetén lesz érvényes.
További oldalak öröklési jog témában
Amennyiben öröklési kérdésben ügyvédi tanácsadásra, képviseletre, végintézkedés készítésre van szüksége forduljon bizalommal ügyvédünkhöz.
JOGI PROBLÉMÁJA VAN?
Ha ÖRÖKLÉSI JOGI területen peren kívüli vagy peres képviseletre, vagy csak jogi tanácsadásra van szüksége akkor jó helyen jár!