TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS – ÁGI ÖRÖKLÉS

Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

dr. Szikszai Márta – Ügyvéd

+36 30-854 0785

Az ági vagyon körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, amely az örökhagyóra valamely felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Ági öröklésnek van helye továbbá a testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét mindig annak kell bizonyítania, aki az ági vagyont örökölné ezen a címen.

Az ági vagyont azon felmenői ágon lévő rokonok, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került.

Az ági öröklés  magyar öröklési jog sajátossága és régóta fennálló eleme, melynek lényege, hogy leszármazó hiányában az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Ezt nevezzük parentélának.

A szülői parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

Amennyiben a szülői parentélából mindenki, tehát a mindkét szülő és azok leszármazói  kiestek, a nagyszülői parentélába tartozó személyek örökölnek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

A dédszülői parentéla alapján -ha az első két parentélában öröklésre jogosultak kiestek az öröklésből, akkor az örökösök az örökhagyó dédszülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és leszármazójuk nincs vagy nem örökölhet, akkor az egész hagyatékot a többi dédszülőpár örököli fejenként egyenlő részben. Ha az így öröklő dédszülők közül bármelyik kiesik, akkor helyette a fenti általános helyettesítési szabályok szerint valósul meg az öröklés.

A további felmenők a negyedik, ún. csonka parentélában korlátozás nélkül örökösök azzal, hogy ebben a parentélában az oldalági rokonok már nem örökölnek. Ebben a parentélában az örökösök az örökhagyó további felmenői, akik egymás között egyenlő arányban örökölnek.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára, továbbá arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy annak értékén vásárolt vagyontárgyra. Ezen túlmenően az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

Főszabály szerint az ági vagyontárgyat az örökösnek természetben kell kiadni. Amennyiben a természetben való kiadás célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy pénzbeni kiegyenlítéséről dönthet.

További oldalak öröklési jog témában