HAGYATÉKI ELJÁRÁS, ÜGYVÉDI KÉPVISELET HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN

Szakszerű segítségért forduljon hozzánk bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

dr. Szikszai Márta – Ügyvéd

+36 30-854 0785

A magyar jogban nem a hagyatéki eljárást lezáró közjegyzői végzéssel következik be az öröklés, hanem az örökhagyó halálának pillanatában. A hagyatéki eljárást lezáró végzés a hagyaték átadását közhitelűen tanúsítja.

A hagyaték az öröklés során az örökhagyóról az örökösre átszálló vagyonösszesség, mely magába foglalja az örökhagyó teljes vagyonát és az örökhagyó tartozásait is.

A hagyatéki leltár elkészítésére az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti település jegyzője rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Hagyatéki letárt kötelező felvenni, ha:

• ha a hagyatékban belföldi ingatlan, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban tagi részesedés, belföldön lajstromozott vagyontárgy van, továbbá, ha az ingóságok értéke meghaladja az illetékmentes vagyonrészt, vagy valószínűsíthető hogy a hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét;
• ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, az örökös méhmagzat vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy;
• az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létrehozását rendelte el;
• azt az öröklésben érdekelt személy kéri.

A hagyatéki eljárást az illetékes közjegyző folytatja le. A hagyatéki eljárás során a közjegyző az örökléssel kapcsolatos vitás helyzeteket tisztázza, úgy mint a végrendelet vitatott érvényességét, a kiesési okokat, a kitagadás érvényességét, az örököstársak örökrészét, az ági öröklési igényeket, a köteles részi igényeket. A hagyatéki eljárás során lehet megtenni az örökléssel kapcsolatos jognyilatkozatokat is, mint a lemondás az örökségről vagy az osztályos egyezség.

A hagyatéki eljárás végén a közjegyző végzésével átadja a hagyatékot.

Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha a hagyaték átadásának törvényes akadálya nincs és az örökösök között öröklési jellegű érdemi kérdések nem vitatottak, nevezetesen,

• ha hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; vagy
• a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita.A jogutódlás részleteit érintő vita esetén is teljes hatállyal kell továbbá átadni
• az ingatlan hagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás;
• a hagyatékot, ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, de a köteles részre jogosult igényének pénzben való kielégítését kéri és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul;
• a hagyatékot, ha az örököstársak csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni;
• a hagyatékot, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme vitás.

Teljes hatállyal átadható a hagyaték egy része is, ha az előbbi feltételei a hagyatéknak csak egy részére állnak fenn. Nem akadálya a nem vitatott hagyaték teljes hatállyal történő átadásának az a körülmény, ha az örökösök között a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak köre vitás; a vitás ingóságot vagy ingatlant ilyenkor átmenetileg figyelmen a közjegyző figyelmen kívül hagyja.

Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni a hagyatékot ha az örökösök között öröklési jellegű vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal mindig valamelyik örökösnek kell átadni, függetlenül attól, hogy az kinek a birtokában van. A sorrend s következő:

• elsősorban a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában
• az – alakilag hibátlan – végrendeleti örökösnek, végintézkedés hiányában pedig
• a törvényes örökösnek kell átadni.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös jóhiszemű birtokosnak minősül: a hagyatéki tárgyakat (készpénz és értéktárgyak kivételével), birtokolhatja és használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

A közjegyző az örökös számára öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben tanúsítja az örökösi minőséget a fellebbezési lehetőség kinyilvánítása mellett. A hagyatéki tárgyakkal történő rendelkezés szempontjából az öröklési bizonyítványnak az a gyakorlati jelentősége, hogy annak megszerzése érdekében még olyan esetben is sor kerül a hagyatéki eljárásra, amikor annak lefolytatása a törvény szerint egyébként nem volna kötelező.

Jogorvoslat a hagyatéki eljárással szemben
A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve eljárásjogilag sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség alapozza meg, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvényszék végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

További oldalak öröklési jog témában