A közös tulajdon megszüntetése
Számos esetben előfordul, hogy hogy a tulajdonostársak egyike vagy mindegyike a közös tulajdoni helyzetet meg kívánják szüntetni. Erre a jogszabály három lehetőséget kínál. Az első az ingatlan természetbeni megosztása, a második a tulajdoni hányadának megváltása a többi tulajdonostárs által, a harmadik lehetőség pedig az ingatlan közös értékesítése, és a vételár megosztása, a tulajdoni hányadok arányában. A fenti felsorolás törvényi sorrend is, ami azt jelenti, hogy a bíróság először az első lehetőséget alkalmazza, ha ez nem lehetséges, akkor a másodikat, és a közös értékesítésre csak minden más opció hiányában kerülhet sor. Negyedik speciális megszüntetési mód –amennyiben a műszaki, építéshatósági feltételek adottak- a társasházzá alakítás.
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, és az e jogról való lemondás semmis. A tulajdonostársaknak tehát a közös tulajdon megszüntetéséhez való joga nem évül el, és arról nem lehet érvényesen lemondani sem. A tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó jog alapján a megszüntetést kívánó tulajdonostárs követelheti tulajdonostársaitól, hogy egyezzenek bele a megszüntetésnek abba a módjába, amely a közös érdeküknek leginkább megfelel. Amennyiben a tulajdonostársak között egyezség nem jön létre bármelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthat.
A természetbeni megosztás esetén a bíróság általában a tulajdoni hányadokhoz igazodik, akkor is, ha korábban a tulajdonostársak ettől eltérően használták az ingatlant. A természetbeni megosztás azonban az ingatlan adottságai miatt nem minden esetben lehetséges, melynek oka leggyakrabban az, hogy a természetbeni megosztás során kialakuló önálló ingatlanok nem felelnek meg az építési előírásoknak (pl. minimális teleknagyságot nem éri el, maximális beépítettséget meghaladja, vagy az egyik ingatlan közterületi kapcsolat nélkül maradna).
Amennyiben az ingatlan természetbeni megosztásra nincs lehetőség, akkor a tulajdonostársak megpróbálhatják egymás tulajdoni hányadát magukhoz váltani. A magához váltásra azonban egyetlen tulajdonostársat sem lehet kötelezni, hiszen akarata ellenére senki nem kötelezhető arra, hogy tulajdont szerezzen. Egyetlen kivétel van, mégpedig az az eset, ha az egyik tulajdonostárs benne lakik az ingatlanban. Ilyen esetben a bíróság kötelezheti őt a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának magához váltására, feltéve, hogy ez nem sérti a méltányos érdekeit.
A bíróság legvégső esetben a közös tulajdon megszüntetését árverés útján történő értékesítéssel rendeli el. Ebben az esetben a vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. Az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania, melyre ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján kerül sor. A bíróság ítéletében a vételár tulajdonosok közötti megosztásáról is rendelkezik. A közös tulajdon megszüntetése esetén mind a megváltási ár megállapításának, mind az árverési értékesítésnek a forgalmi érték alapján kell történnie.
Amennyiben a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak az ingatlanon fennálló közös tulajdon társasházzá alakítással is megszüntethető. Amennyiben a bíróság ily módon szünteti meg a közös tulajdont a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
Fontos szabály, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének azt a módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A közös tulajdon megszüntetésére irányuló peres eljárás hosszadalmas és költséges. Irodánk ügyfelei részére elsősorban a közös tulajdon megegyezés útján történő megszüntetését javasolja. A valamennyi tulajdonostárs számára megnyugtató és mindenre kiterjedő megállapodás megkötése érdekében a feleknek mindenképpen ajánlott megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd közreműködését kérni az okirat elkészítésében.
Ingatlanjogi kérdésekkel forduljon hozzánk bizalommal!
Bercsényi és Szikszai Ügyvédi Társulás
www.drbercsenyi.hu
#kozostulajdon #tulajdonostársak #ingatlanjog #ugyved #jogitanacsadas
Kép: Google