Kiadná a lakását, de attól tart, hogy a bérlő nem fizet, a lakást lelakja és a végén még kiköltözni sem akar? Bérbeadóként már a lakásbérleti szerződés létrejöttekor tisztában kell lennie azokkal a szabályokkal és lehetőségekkel, melyek a lakás feletti tulajdonosi jogai teljeskörű gyakorlását garantálják és alkalmazásukkal elkerülhetők a későbbi jogi és pénzügyi nehézségek.
Lássuk mi is a lakásbérlet! A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó a lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó és a bérlő között bérleti jogviszony jön létre, amely a felek megállapodásától függően lehet határozott vagy határozatlan idejű. A lakásbérleti szerződés létrejöttének érvényességi feltétele az írásba foglalás. A szerződés megkötésekor mindenképpen le kell ellenőrizni a bérlő személyazonosságát méghozzá okmányain keresztül. A bérlő személyes adatait a szerződésben teljeskörűen tüntessük fel.
A szerződésben mindenképpen tüntessük fel azt, hogy a szerződő bérlőn kívül kik azok, akik az ingatlanba a bérlővel együtt beköltözhetnek. Az együttköltöző személyek adatainak és a bérlővel való rokonsági kapcsolatuknak a feltüntetése is ajánlott a bérleti szerződésben. Amennyiben a bérbeadó nem akarja, hogy a bérlő az ingatlant albérletbe adhassa ennek kizárása is szükséges a szerződésben.
A szerződésben mindenképpen fel kell tüntetni a bérleti díj összegét, annak megfizetésének idejét (pl. havonta előre az adott hónap 10. napjáig), valamint a megfizetésének módját is. Fontos rendelkezni a rezsiről: azt a bérleti díj tartalmazza-e, amennyiben nem a bérlő azt közvetlenül a szolgáltatónak fizeti-e meg és ezt hogyan igazolja a bérbeadó felé, vagy a bérbeadó fizeti meg a szolgáltatónak és ezt a bérlő megtéríti a részére. A rezsifizetéshez kapcsolódóan fontos rögzíteni, hogy a mérőórák állásáról a bérlő milyen időközönként és milyen formában értesíti az eladót (pl. havonta az adott hónap 15. napjáig e-mail útján). A rezsiköltség bérbeadó általi fizetésével, vagy a bérlő általi fizetés esetén a befizetés megtörténtének havonta történő ellenőrzésével a kiegyenlítetlen rezsiszámlák felhalmozódása megakadályozható.
A szerződésben szokás kikötni kauciót (biztosítékot), mely a szerződéskötéskor fizetendő és rendeltetése az ingatlan nem rendeltetésszerű használatából adódó bérlő általi kár megtérítése fedezetének biztosítása. szokásos mértéke általában három havi bérleti díjnak megfelelő összeg, de a felek ettől eltérhetnek. A kaució rendeltetéséből adódik, hogy nem tanácsos a bérlőnek megengedni azt, hogy a kaució összegét „lelakja” vagyis a havonta fizetendő bérleti díjat ebből egyenlítse ki, mert egy esetleges károkozás esetén a bérbeadó javítási/helyreállítási költségei vonatkozásában fedezet nélkül marad. Érdemes még azt is rögzíteni, hogy a bérbeadó által a kaucióból jogszerűen felhasznált összeggel a bérlő köteles a kaució összegét kiegészíteni. Amennyiben a bérlő által károkozás nem történt a kaució összege a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár.
A bérleti szerződés megszűnésével a bérlőnek vissza kell adnia az ingatlant. Ennek biztosításáról már a bérleti szerződés megkötésekor gondoskodhatunk közjegyzői okiratba foglalat kiköltözési nyilatkozattal. Ennek lényege, hogy amennyiben a bérlő az ingatlanból a szerződés megszűnése után nem akar kiköltözni a közjegyzői okirat peres eljárás lefolytatása nélkül végrehajtható. Közjegyzői okirat hiányában a lakás kiürítése iránt a bérbeadónak pert kell indítani, mely per jogerős elbírálása után indítható meg a végrehajtás bérbeadói pernyertesség esetén.
Lakásbérleti kérdésekben, szerződés megszerkesztésével kapcsolatban forduljon irodánkhoz bizalommal.
Bercsényi és Szikszai Ügyvédi Társulás
www.drbercsenyi.hu
#lakasberlet #ugyved #ugyvediiroda #berletiszerzodes
Kép: Google