Munkajog, közszféra munkajoga2 A közalkalmazotti jogviszony

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit

A magyar munkajogban az állami vagy önkormányzati alkalmazásban állók jogállása nem egységes, hanem a munkáltató típusától függően különböző jogszabályok határozzák meg. A közszférában alkalmazandó munkajogi szabályok hatályát a munkáltató személye határozza meg.

A költségvetési szervek foglalkoztatási jogviszonyaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) vonatkozik, amennyiben az adott költségvetési szerv nem tartozik külön törvény hatálya alá. Magyarországon hozzávetőlegesen 450 ezer embert foglalkoztatnak a Kjt. hatálya alatt, köztük egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat, szociális és gyermekvédelmi ellátásban dolgozókat, közművelődési ágazatban foglalkoztatottakat legyenek azok fizikai vagy szellemi foglalkozásúak.

A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató (költségvetési szerv) és a közalkalmazott. A közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést  és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak kötelezően tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét, azonban abban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

Közalkalmazott csak az lehet, aki a Kjt-ben foglalt feltételeknek megfelel. Ezek alapján közalkalmazotti jogviszony

  • 18. életév betöltött
  • büntetlen előéletű
  • magyar állampolgárságú vagy bevándorolt, illetve letelepedett státuszú
  • a Kjt-ben meghatározott bűncselekmények miatt büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személlyel létesíthető.

 A konkrét közalkalmazotti álláshely tekintetében a közalkalmazottnak meg kell felelnie az ágazati jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek is.

A közalkalmazotti jogviszony főszabály szerint pályázat alapján létesíthető, melyet a kinevezési jogkör gyakorlója ír ki. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a jogviszonyt helyettesítés céljából vagy maghatározott feladat elvégzésére hozzák létre. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, besorolásának adatait, az illetményét és a munkavégzés helyét.

 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése

A közalkalmazotti jogviszony csak a Kjt-ben meghatározott esetekben szűnik meg, illetve szüntethető meg.

A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva, tehát jognyilatkozat megtétele nélkül megszűnik az alábbi esetekben:

  • a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával
  • a közalkalmazott halálával
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
  • amennyiben a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap
  • ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része az Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára került átadásra
  • ha törvény így rendelkezik
  • a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez kölcsönös vagy egyoldalú jognyilatkozat megtételére van szükség a közalkalmazott illetve a munkáltató részéről.

A közalkalmazotti jogviszony kölcsönös jognyilatkozat megtételével megszüntethető:

  • közös megegyezéssel, valamint
  • áthelyezéssel Kjt. hatálya alatt álló munkáltatóhoz, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, vagy a hivatásos, továbbá a szerződéses jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között.

A közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott egyoldalú jognyilatkozatával megszüntetheti:

  • lemondással két hónap lemondási idő közbeiktatásával, határozott idejű jogviszonyok tekintetében indokoláshoz kötötten, határozatlan idejű jogviszony esetén indokolás nélkül; a közalkalmazottat ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg
  • rendkívüli lemondással lemondási idő nélkül minden olyan esetben, amikor a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi; a rendkívüli lemondást minden esetben indokolni kell és a közalkalmazottat annyi időre eső távolléti díj illeti meg, mint amennyi felmentése esetén járna
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt indokolási kötelezettség nélkül

A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával megszüntetheti:

  • felmentéssel felmentési idő közbeiktatásával, a végkielégítésre és a felmentési védelmekre vonatkozó szabályok megtartása mellett szüntetheti meg; a felmentést a munkáltatónak indokolnia kell, az indokolásnak valósnak és okszerűnek kell lennie
  • rendkívüli felmentéssel felmentési idő nélkül, a végkielégítésre és a felmentési védelmekre vonatkozó  szabályok alkalmazása nélkül szüntetheti meg abban az esetben, ha a közalkalmazott a jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, ami a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi; a rendkívüli felmentést minden esetben indokolni kell és a felmentés okának világosan ki kell tűnnie az indokolásból; esetleges jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani a kötelezettségszegés tényét és mértékét
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt indokolási kötelezettség nélkül
  • azonnali hatállyal a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt, azonban a közalkalmazotti jogviszonyból még hátralévő időre, legfeljebb egy évre a közalkalmazott távolléti díját köteles előre megfizetni
  • azonnali hatállyal, ha a közalkalmazott olyan további tevékenységet végez, amely közalkalmazotti jogviszonyával összeférhetetlen
  • a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, ha a közalkalmazott hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal nem igazolja, vagy nem tudja igazolni büntetlen előéletét.

Az ügyvéd tanácsa: a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozás a munkaviszonyra vonatkozó Munka törvénykönyvéhez képest számos speciális rendelkezést tartalmaz, ezért ha nem biztos benne, hogy közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatban felmerülő problémájára milyen szabályok vonatkoznak, kérjen jogi konzultációt.

Közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogvita

Egyéni közalkalmazotti jogvita a munkáltató és a közalkalmazott közötti jogvita, mely során bíróság előtt nemcsak a jogszabályokban foglalt jogok érvényesíthetők, hanem a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat alapján fennálló igények is.

A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott munkáltatói döntéssel szemben munkaügyi vita akkor kezdeményezhető, amennyiben a munkáltató a döntések kialakítására vonatkozó szabályokat, mint például az egyenlő bánásmód elvét vagy a méltányosság elvét megsértette. 

A közalkalmazotti jogviszonyból származó per polgári perrendartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai alapján munkaügyi pernek minősül, melyben a megyei szinten működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon. Az igényérvényesítésre nyitva álló határidőkre, valamint a perköltségre a munkaügyi vitára vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Határidő

A munkajogi igény általános elévülési határideje három év. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, úgy az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető.

Ugyanakkor számos esetben a munkavállalói igény bírói úton történő érvényesítése tekintetében a fentieknél jóval rövidebb, 30 napos perindítási határidőt ír elő a törvény. Ilyen esetek különösen:

  • a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott kinevezés módosítással szembeni kereset
  • a közalkalmazott kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel szembeni kereset
  • a munkáltató fizetési felszólításával szembeni kereset
  • a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor kiadott munkáltatói igazolásban foglalt valótlan ténymegállapítás megsemmisítésére vagy módosítására irányuló kereset
  • a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, a közalkalmazott személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránti kereset.

A keresetlevél beadására nyitva álló határidő eljárási természetű határidő, ami azt jelenti, hogy a határidőt megtartottnak kell tekinteni, amennyiben azt a határidő utolsó napján postára adták. Ha a keresetindításra jogosult fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény azonban hat hónap elteltével már igazolási kérelem mellett sem érvényesíthető.

Perköltségek

A peres eljárás illetéke a pertárgy érték 6%-a, azonban a közalkalmazotti jogvitában (perben) a közalkalmazottat –jogszabályban foglalt havi bruttó átlagkeresethez kapcsolódó feltételek fennállása esetén- költségkedvezmény, illetve költségmentesség illeti meg. Amennyiben ez az eset áll fenn, akkor a munkavállalónak egyáltalán nem kell a peres eljárás illetékét megfizetnie, azaz függetlenül attól, hogy pernyertes lesz a perben, vagy nem, illetékmentesen érvényesítheti az igényét.  

Amennyiben a munkavállaló nem jogosult költségkedvezményre, abban az esetben sem kell a munkaügyi per költségeit előlegeznie. A feleket – azaz a munkáltatót is – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, kapcsolatos perekben. A költségfeljegyzési jog azt jelenti, hogy a peres eljárás illetékét egyik félnek sem kell előre megfizetnie, hanem annak viseléséről a bíróság az ítéletében határoz pervesztesség, illetve pernyertesség arányában.

Az ügyvéd tanácsa: A közalkalmazotti jogviszonyból fakadó viták esetén is megfontolandók a bíróságon kívüli vitarendezési eljárások, mint a békéltetés, a közvetítés vagy jogi képviselők támogatásával történő peren kívüli vitarendezés.

Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Munkajogász

30/854 0785

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás