Közszolgálati jog- kormányzati szolgálati jogviszony

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Kit.) hatálya kiterjed a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára. A kormányzati igazgatási szerveket, a Kit. 2.§-a sorolja fel:

Központi kormányzati igazgatási szervek, valamint ezek területi és helyi szervei: a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztérium, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal.

– Területi kormányigazgatási szervek a fővárosi és a megyei kormányhivatalok, beleértve a járási hivatalokat is.

A kormányzati szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, mely a Kormány, mint munkáltató és a kormánytisztviselő, mint foglalkoztatott között jön létre. A Kormány nevében a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv vezetője gyakorolja.

Kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkező és eskütételi kötelezettségét teljesítő magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.

Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal a személlyel, aki a Kit-ben felsorolt bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll, aki foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, aki a Kit-ben felsoroltak szerint büntetett előéletű a mentesítés beálltától számított meghatározott ideig.

A kormányzati szolgálati jogviszony kiválasztási eljárást követően kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, melyet írásba kell foglalni. A kinevezés lehet határozatlan vagy határozott idejű. A kinevezési okmány két részből, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és annak tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll. A beosztási okiratnak tartalmaznia kell a jogviszony kezdetének napját, a jogviszony időtartamát, a próbaidő kezdő és befejező napját, a kormányzati igazgatási szerv és annak egységének megnevezését, a munkavégzés helyét, a munkaidőt, a kormánytisztviselő álláshelyének besorolását, illetményét és az ellátandó feladatoknak a meghatározását.

Fontos eltérés a Kttv. hatálya alatti foglalkoztatáshoz képest, hogy nem maga a kormánytisztviselő kerül besorolásra iskolai végzettsége, szakképesítése valamint szolgálati ideje alapján, hanem az álláshely, amelyre kinevezését kapja.

A kormánytisztviselő a kinevezéssel a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tagjává válik, mely a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező szakmai köztestülete és feladatait a fővárosban és a megyékben működő szervezete útján látja el.

Az MKK feladatai többek között a Kormánytisztviselői Kar tekintélyének védelme, tagjainak és testületeinek védelme, kormánytisztviselő jogainak védelme, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, az etikai eljárások szabályainak megalkotása, az etikai eljárások lefolytatása, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő bármely kérdésben véleményezés, a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben jogszabályok megalkotásának kezdeményezése, díjak, elismerések alapítása.

A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja. A munkáltató egyoldalú kinevezés módosítása ellen a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz.

A kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva, tehát külön jognyilatkozat megtétele nélkül megszűnik:

  • a határozott idő lejártával
  • a kormánytisztviselő halálával
  • a 70. életév betöltésével
  • a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével
  • amennyiben a kormánytisztviselőt politikai vezetővé vagy felsővezetővé választják meg vagy nevezik ki, illetve állam- vagy kormányközi szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít
  • ha a kormánytisztviselő összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szünteti meg
  • ha a kormánytisztviselő az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti

A kormányzati szolgálati jogviszony együttes vagy egyoldalú jognyilatkozat megtételével megszüntethető:

  • a felek közös megegyezésével
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt
  • a kormánytisztviselő lemondásával, mely bármikor gyakorolható, indokolási kötelezettség nincs és a lemondási idő két hónap
  • hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel
  • a kormányzati igazgatási szerv részéről felmentéssel meg kell szüntetni:
  • ha a kormánytisztviselő hivatása gyakorlására érdemtelen
    • ha a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő
    • ha foglalkozást kizáró ok jut a kormányzati igazgatási szerv tudomására
    • ha a kormánytisztviselő feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlan
    • ha a kormánytisztviselő nő 40 év jogosultsági idő meglétével a felmentési idő leteltekor öregségi nyugdíjra jogosulttá válik
    • ha nem járul hozzá a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez vagy nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a szerv vagy annak vezetője jogviszonya fenntartását nem hagyta jóvá
    • ha a kormánytisztviselő azt kéri, mert kinevezésének kormányzati szerv általi egyoldalú módosításával a Kit-ben felsorolt okokból hátrányosabb helyzetbe kerülne
    • ha a kormánytisztviselővel szemben fegyelmi eljárás indult és kéri azonnali hatályú felmentését (ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg)
  • a kormányzati igazgatási szerv részéről felmentéssel megszüntethető:
  • ha a Kormány döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani
  • a kormánytisztviselő álláshelye vagy az álláshelyén ellátott feladata megszűnik
  • ha a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz
  • ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül
  • ha a kormánytisztviselő álláshelye visszakerül a központosított álláshely állományba
  • ha a kormánytisztviselő együttalkalmazási (további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítési) esetben engedélykérési vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

Közszolgálati panasz

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) kimondja, hogy az egyedi kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a kormányzati igazgatási szerv ellen. A közszolgálati panaszt a Közszolgálati Döntőbizottsághoz lehet benyújtani a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

A Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörébe az alábbi munkáltatói intézkedések tárgyában indult panaszügyek tartoznak:

  • kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése
  • az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás
  • a teljesítményértékelés
  • a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat
  • a kinevezés egyoldalú módosítása
  • a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat.

A Közszolgálati Döntőbizottság eljárását külön kormányrendelet szabályozza. A Döntőbizottság döntésével szemben a határozat közlésétől számított 30 napon belül bármelyik fél keresetet terjeszthet elő az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Amennyiben a 30 nap alatt egyik fél sem nyújt be keresetlevelet a Döntőbizottság határozata véglegessé válik.

A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.

Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Munkajogász

30/854 0785

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit