A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!
- Munkajogi auditMunkajog, közszféra munkajoga
- Munkaviszony, munkaszerződés
- Munkaügyi per
- A munkaidő
- A munka díjazása
- A közszféra munkajoga
- A közalkalmazotti jogviszony
- Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
- Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
- Közszolgálati jogvita
- Munkajogi audit
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) rendelkezései a vonatkoznak a köztisztviselőkre.
A közszolgálati jogviszonyban való foglalkoztatás – a fizikai munkakörben foglalkoztatottak kivételével – kötelező erejű, amennyiben a munkáltató a Kttv. 1.§-a értelmében a törvény hatálya alatt áll. A közszolgálati jogviszony a fentiek alapján az alábbi jogviszonyokat öleli fel:
- helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, közterület felügyelete köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonya
- a Kormány intézményfenntartásra kijelölt szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonya (továbbiakban együtt: köztisztviselői jogviszony).
A köztisztviselői jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre – eltérő rendelkezés hiányában határozatlan időtartamra és teljes munkaidőre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Határozott idejű jogviszony csak távollévő köztisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető.
A kinevezésnek törvényben meghatározott feltételei vannak, melyek alapján köztisztviselői jogviszony létesíthető azzal, aki
- büntetlen előéletű,
- cselekvőképes,
- legalább érettségi végzettségű,
- magyar állampolgár,
- nem áll a Kttv-ben meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
- nem volt a Kttv-ben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt büntetve.
A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő
- besorolási osztályát és besorolási fokozatát,
- az illetményét és annak beállási szintjét,
- munkakörét és meghatározott feladatkörét
- munkavégzésének helyét
- előmeneteléhez előírt kötelezettségeket
- jogviszonya kezdetének napját.
A kinevezési okmány egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. A kinevezést jogszabály rendelkezése vagy a közigazgatási szerv döntése alapján meghívásos vagy pályázati kiválasztási eljárás előzheti meg.
A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet.
A köztisztviselői jogviszony megszűnik
- a határozott idő lejártával
- a köztisztviselő halálával
- a 70. életév betöltésével
- prémiumévek programban történő részvétellel
- a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével
- hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel
- ha a köztisztviselő az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a szükséges szolgálati időt megszerezte
A köztisztviselői jogviszony megszüntethető
- létszámcsökkentés esetén, a közigazgatási szerv tevékenységének megszűnése esetén, vagy átszervezés következtében, ha emiatt a köztisztviselő munkaköre megszűnik
- amennyiben a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül
- felmentéssel meg kell szüntetni, ha
- a köztisztviselő méltatlan hivatalára
- munkavégzése nem megfelelő
- egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan
- vezetőjének bizalmát elveszti
- foglalkoztatását kizáró ok jut a munkáltató tudomására.
A felmentést indokolni kell, a felmentés indokának valósnak és okszerűnek kell lennie, melyet jogvita esetén a közigazgatási szervnek kell bizonyítani.
A köztisztviselőkre, mint közszolgálati jogviszonyban állókra a Kttv. negyedik része tartalmaz rendelkezéseket.
A közszolgálati jog vonatkozik a köztisztviselők, a kormányzati tisztviselők, illetve a hivatásos állományúak jogviszonyaira,