A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!
- Munkajog, közszféra munkajoga
- Munkaviszony, munkaszerződés
- Munkaügyi per
- A munkaidő
- A munka díjazása
- A közszféra munkajoga
- A közalkalmazotti jogviszony
- Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
- Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
- Közszolgálati jogvita
- Munkajogi audit
A munkabér fizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége, az alapbér megállapítása a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Az alapbért időbérben (óra- vagy havibérben) kell meghatározni. Általános teljes napi munkaidő estén az egy órára járó alapbér a havi alapbér átlagos havi munkaórák (174) szerinti hányadosa.
A munkáltató a munkavállaló alapbérét a teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér kombinációjával is meghatározhatja. A munkabér kizárólag teljesítménybérként, illetve idő-és teljesítménybérként (amikor az időbér nem éri el az alapbér összegét) való meghatározására csak akkor van lehetőség, ha ezt a felek a munkaszerződésben kikötik. Amennyiben a munkavállaló díjazása kizárólag teljesítménybér formájában történik a munkáltató köteles az alapbér felét elérő garantált bért megállapítani.
A teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót kizárólag a számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató köteles objektív mérésen alapuló teljesítménykövetelményt megállapítani, melyet a munkavállalóval előzetesen írásban közölni kell. A teljesítménykövetelmény meghatározása előtt előzetes teljesíthetőségi hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Teljesítménybérnek csak az a díjazás tekinthető, amely a munkavállaló számára maghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményeken alapul. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a teljesítménykövetelmény meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy annak 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. A teljesítménykövetelménnyel kapcsolatos jogvita esetén a bizonyítási teher a munkáltatót terheli.
Bérpótlékok esetén kimondja a Munka törvénykönyve, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, alapja pedig a munkavállaló munkabére. Havi alapbér esetén a bérpótlék számítási alap az egy órára eső alapbér, melytől munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérhet.
- Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés estén többműszakos tevékenység keretében, vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, vagy a kereskedelmi szektorban foglalkoztatott munkavállaló esetén 50% a bérpótlék, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételesen kerül sor. Nem illeti meg a munkavállalót a vasárnapi pótlék, ha a munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.
- A munkaszüneti napon munkát végző munkavállaló 100%-os mértékű bérpótlékra jogosult, mely húsvét- és pünkösdvasárnapra, vagy vasárnapra eső ünnepnapra is megilleti, amennyiben ezeken a napokon munkát végez. H a munkaszüneti napon történő munkavégzés egyben rendkívüli munkának is minősül a munkavállalót további 100%-os mértékű pótlék illeti meg.
- A munkavállaló egységesen 30%-os műszakpótlékra jogosult 18 és 22 óra között történő munkavégzés esetén, amennyiben a munkaidő-beosztása rendszeresen változik. A változás akkor tekintendő rendszeresnek, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér és a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
- A műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak, amennyiben a 22.00 és a 06.00 óra közés eső időszakban történő munkavégzése az egy órát meghaladja 15%-os mértékű éjszakai pótlék jár.
- Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló részére jár a munkabér, ideértve az esetleges bérpótlékokat is, valamint a rendkívüli munkavégzésért az alábbi díjazás vagy szabadidő:
- napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felül végzett munka esetén 50%-os mértékű bérpótlék vagy a rendkívüli munka tartamával megegyező mértékű szabadidő
- heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén 100%-os mértékű bérpótlék vagy 50%-os mértékű bérpótlék és egy másik pihenőnap
- Készenlét és ügyelet estén a munkavállaló részére alapbér nem jár, erre az időre készenlét esetén 20%-os, ügyelet estén 40%-os bérpótlék illeti meg.
Munkavégzés hiányában a munkavállaló részére távolléti díj jár:
- a szabadság tartamára
- az állásidőre (a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt a munkavállaló munkaidőben nem tud munkát végezni)
Betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a illeti meg a munkavállalót.
Az ügyvéd tanácsa: a munkabér meghatározása az írásba foglalt munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. A bérpótlékok és a rendkívüli munka díjazásának szabályait a Munka törvénykönyve szabályozza. Amennyiben kérdése merül fel az elszámolással kapcsolatban kérje bérszámfejtésben jártas vagy jogi szakember segítségét.