Közszolgálati jogvita

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit

A közszolgálati jogviszonyból (köztisztviselői jogviszonyból és kormányzati szolgálati jogviszonyból) származó jogviták 2018. január 1. napjától a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatálybalépésével közigazgatási pernek tekintendők, és elbírálásukra a Kp. szabályai vonatkoznak.

A Kp. értelmében közszolgálati jogviszonynak minősül az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített a köz szolgálatára irányuló, speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony, kivéve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, illetve az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a közalkalmazottak és a munkaviszonyban állók jogviszonyát.

A fentiek alapján a Kp. hatálya alá kerültek többek között a közszolgálati tisztviselők és köztisztviselők, a kormánytisztviselők, a szolgálati viszonyban álló egyenruhások (rendőrök, honvédek, pénzügyőrök) közszolgálati jogviszonyával összefüggő peres eljárások.

Közszolgálati jogvita esetén a keresetlevelet továbbra is a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Másodfokon országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár el.

Közszolgálati jogviszonyból származó perek esetén a munkáltatói feladatokat önállóan ellátó, azaz a munkáltatói jogkört saját hatáskörben gyakorló közigazgatási szerv peres félként eljárhat akkor is, ha egyébként a polgári jog szabályai szerint perbeli jogképességgel nem rendelkezik.

A köztisztviselők számára a bírósághoz fordulás alapvetően elévülési időn belül lehetséges, kivéve az alábbi eseteket, amikor az irat kézbesítésétől számított harminc napon belül van mód a bírósághoz fordulásra:

  • a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
  • az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
  • a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításával,
  • a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
  • a kinevezés egyoldalú módosításával, valamint
  • a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben.

A Kp. kizárólag a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben –az ún „fegyveregyenlőség” érvényesülése érdekében- speciális szabályt állapít meg a bizonyítási teher vonatkozásában. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani

  • az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körébe tartozó iratok tartalmát
  • az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét
  • illetményvita esetén a juttatás megfizetését.

A hagyományos munkaügyi pertől eltérő szabály, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben hozott ítélet ellen csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni. A fellebbezést az országos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani.

A jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen a Kúriához felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.

A közszolgálati perekben a munkaügyi perekkel ellentétben nem kötelező az egyeztetés, a feleknek azonban továbbra is megmarad a lehetősége arra, hogy jogvitájukat bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy akár bírósági közvetítői eljárás keretében rendezzék.

Az ügyvéd tanácsa: az elsőfokú eljárásban továbbra sem kötelező a jogi képviselet, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárásokban a jogi képviselő igénybevétele már kötelező. Érdemes ezért már az elsőfokú eljárást is a közszolgálati jogviták pervitelében jártas jogi képviselő bevonásával megkezdeni

Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Munkajogász

30/854 0785

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit