A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munka díjazása
  5. A közszféra munkajoga
  6. A közalkalmazotti jogviszony
  7. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  8. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  9. Közszolgálati jogvita
  10. Munkajogi audit

A munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik vagy a munkáltató rendelkezésére áll. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzési tevékenységhez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Az előkészítő és befejező tevékenység minden olyan feladatot magába foglal, melyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül is el kell, hogy végezzen.

A munkavállaló munkaviszonyból származó egyik fő kötelezettsége a rendelkezésre állás, melynek időbeli kereteit a munkaidő meghatározásával a munkáltató állapítja meg. A munkáltató által ilyenként meghatározott idő munkaidőnek számít függetlenül attól, hogy a munkavállaló ténylegesen végez-e munkát. Amennyiben a munkavállaló a munkaidő alatt nem végez munkát (vagyis a munkáltató a jogviszonyból származó foglalkoztatási kötelezettségének – a vis maior helyzetek kivételével – nem tesz eleget) alapbér illeti meg.

A munkaidőben történő rendelkezésre állástól meg kell különböztetni a készenlétet, mely a pihenőidő alatti rendelkezésre állást jelenti, és amiért a munkavállalót készenléti díj illeti meg.

Nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakör kivételével – a munkaközi szünet. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nem munkaidő továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére utazás tartama.

A napi munkaidő háromféleképpen határozható meg:

  1. Az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra. Amennyiben a felek a munkaszerződésben nem rendelkeznek a napi munkaidőről a munkaviszony napi nyolc óra munkaidőre jön létre. A munkaszerződésben azonban ettől rövidebb és hosszabb teljes napi munkaidő is meghatározható.
  1. Hosszabb teljes napi munkaidőről beszélünk, amikor a felek megállapodása alapján a teljes napi munkaidő legfeljebb napi tizenkét órára emelik az alábbi esetekben:
    1. a munkavállaló készenléti munkakört lát el,
    1. a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

Hosszabb teljes napi munkaidőre a munkavállalónak – az egyenlő bér elve szerint- ugyanannyi munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra.

  1. Rövidebb teljes napi munkaidőt munkaviszonyra vonatkozó szabály, így a kollektívszerződés is, illetve a felek megállapodása állapíthat meg. A rövidebb napi munkaidő minimális mértékét jogszabály nem határozza meg. A rövidebb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a munkaidő mértékén alapuló jogosultságok tekintetében a napi nyolc órában foglalkoztatottakkal azonos jogosultságok illetik meg, így a díjazás tekintetében is.

A rövidebb teljes napi munkaidőtől elhatárolandó a részmunkaidő, mely alkalmazásának jogalapja kizárólag a munkaszerződésben történő megállapodás lehet. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek három éves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig köteles a munkaszerződést az általános napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre, azaz napi négy órára módosítani.

A részmunkaidőnek két speciális formájáról rendelkezik a Munka törvénykönyve. Az egyik a munkakör megosztása, amikor a munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodnak meg.  A részmunkaidőben történő foglalkoztatás másik különleges esete a behívás alapján történő munkavégzés. Ebben az esetben a legfeljebb napi hat óra tartamban foglalkoztatott munkavállaló a munkaszerződésben foglalt feladatait azok esedékességéhez igazodva, a munkáltató behívása alapján végzi el. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

Az ügyvéd tanácsa: annak ellenére, hogy a munkaszerződésnek nem kötelező tartalmi eleme, a munkaidőre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodást minden részletére kiterjedően tanácsos a munkaszerződésben írásban lefektetni.

A munkaidőkeret

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell meghatározni. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, ezért a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló beosztása szerint egyébként ezen a napon végez-e a munkát vagy sem. A munkaidő munkaidőkeretben történő meghatározásakor a távollét (szabadság, keresőképtelen állapot) tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé kell tenni, de nem kell minden érintett munkavállalónak írásban azt átadni.

A munkaidőkeret tartamára vonatkozó szabályok 2019. január 1. napjától változtak. A Munka Törvénykönyve a munkaidőkeret maximális tartamát három szinten határozza meg.

  1. Általános szabály, hogy a munkaidőkeret tartama négy hónap vagy tizenhat hét, melyről a munkáltató egyoldalúan jogosult határozni.
  • A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet az alábbi esetekben:
  1. megszakítás nélküli,
  2. többműszakos, valamint
  3. az idényjellegű tevékenység keretében,
  4. a készenléti jellegű, valamint
  5. az Mt. 135.§ (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (pl: polgári repüléshez, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításhoz és árufuvarozáshoz, vasúti személyszállításhoz és árufuvarozáshoz kapcsolódó egyes munkakörök) foglalkoztatott munkavállaló esetében.
  • 2019. január 1. napjától hatályos szabályozás szerint a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap. A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.

A hosszabb munkaidőkeret alkalmazása azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőkeretben általa beosztható munkaidőt hosszabb időszak alapulvételével állapíthatja meg, így több beosztható munkaórával rendelkezik egy munkaidőkerten belül és ezt a nagyobb mértékű munkaidőt a munkáltató hosszabb időszakon belül jogosult egyenlőtlenül beosztani.

Az egyenlőtlen beosztásnak továbbra is fontos korlátja a maximális heti munkaidő, melynek mértéke heti 48 óra, hosszabb teljes napi munkaidő esetében pedig 72 óra. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállaló heti munkaideje a munkaidőkeret átlagában nem haladhatja meg a maximális óraszámot, azaz megengedhető, hogy esetenként heti 48, illetve 72 óránál is többet dolgozzon a munkavállaló, de ebben az esetben a munkáltatónak ezt kompenzálnia kell azzal, hogy arányosan kevesebb munkavégzést ír elő.

A munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnál a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőre járó munkabérét a keret lezárásakor, adott esetben a 36 hónap lejártát követően, az akkor érvényes alapbér alapulvételével kell kifizetni. A munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti munkavállaló általi megszüntetése esetén a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, azaz a munkáltató nem köteles a munkavállaló részére a keret időközi lezárása során rendkívüli munkaidőnek minősülő munkaórákra járó plusz díjazást kifizetni. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló nem akar lemondani a rendkívüli munkaidejére járó díjazásról a munkaidőkeret végéig, adott esetben 3 évig fenn kell tartania munkaviszonyát.

Az ügyvéd tanácsa 1: a munkaidőkeretben ledolgozott munkaidő, illetve a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka korrekt elszámolásának alapja a pontosan vezetett munkaidő nyilvántartás dokumentációja, melyről a munkáltatónak kell gondoskodni.

Az ügyvéd tanácsa 2: munkavállalóként minden esetben tájékozódjon munkahelyén, hogy a munkaidőkeretről hatályos kollektív szerződés tartalmaz-e rendelkezéseket.

Az elszámolási időszak

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetséges módja, ha a munkáltató elszámolási időszakot állapít meg.

A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (ez az elszámolási időszak) alatt teljesítse.

Az elszámolási időszak kizárólag munkaidő-beosztási módszer és nem kapcsolódik a teljesítendő munkaidő tartamának meghatározásához. Ez abban áll, hogy az elszámolási időszak esetén a teljesítendő heti munkaidőt a napi munkaidő mértéke és az adott hétre irányadó általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ezt a munkaidőt a munkáltató nem az érintett héten, hanem az elszámolási időszak alatt oszthatja be, így valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszak vehető alapul.

Elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkavállaló heti munkaideje a munkaidőkeret átlagában sem haladhatja meg a maximális óraszámot, azaz megengedhető, hogy esetenként heti 48, illetve 72 óránál is többet dolgozzon a munkavállaló, de ebben az esetben a munkáltatónak ezt kompenzálnia kell és arányosan kevesebb munkavégzést kell előírnia.

Kötetlen munkarend, rugalmas munkaidő

Főszabály szerint a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg, azonban a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak átengedheti, ekkor kötetlen munkarendről beszélünk. Kötetlen munkarendben történő foglalkoztatásra a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor, amikor a munkavállaló olyan tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül elláthat, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől függetlenül a munkavállaló maga oszthatja be.

Nem azonos a kötetlen munkarenddel a rugalmas munkaidő-beosztás, vagyis amikor a munkáltató a munkaidő csak egy részének az ún. peremidőnek a beosztását engedi át a munkavállalónak és a törzsidő beosztását továbbra is meghatározza.

Kötetlen munkarendben való foglalkoztatás esetén a munkaidőkeretre, a munkaidő-beosztására, a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a munkaközi szünetre, a napi és a heti pihenőidőre, a rendkívüli munkaidőre, az ügyeletre és a készenlétre, valamint a munkaidő és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályok nem vonatkoznak. Ha a munkavállaló munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg – eltérő megállapodás hiányában – rendkívüli munkavégzés esetén ellenérték nem illeti meg. Ugyanezen szabályok a rugalmas munkaidő-beosztás esetén kötelező jelleggel alkalmazandók.

Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.

A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!

dr. Szikszai Márta ügyvéd – Munkajogász

30/854 0785

  1. Munkajog, közszféra munkajoga
  2. Munkaviszony, munkaszerződés
  3. Munkaügyi per
  4. A munkaidő
  5. A munka díjazása
  6. A közszféra munkajoga
  7. A közalkalmazotti jogviszony
  8. Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
  9. Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
  10. Közszolgálati jogvita
  11. Munkajogi audit

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás