A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!
- Munkajog, közszféra munkajoga
- Munkaviszony, munkaszerződés
- Munkaügyi per
- A munkaidő
- A munka díjazása
- A közszféra munkajoga
- A közalkalmazotti jogviszony
- Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
- Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
- Közszolgálati jogvita
- Munkajogi audit
A közszolgálati jogviszonyból (köztisztviselői jogviszonyból és kormányzati szolgálati jogviszonyból) származó jogviták 2018. január 1. napjától a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatálybalépésével közigazgatási pernek tekintendők, és elbírálásukra a Kp. szabályai vonatkoznak.
A Kp. értelmében közszolgálati jogviszonynak minősül az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített a köz szolgálatára irányuló, speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony, kivéve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, illetve az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a közalkalmazottak és a munkaviszonyban állók jogviszonyát.
A fentiek alapján a Kp. hatálya alá kerültek többek között a közszolgálati tisztviselők és köztisztviselők, a kormánytisztviselők, a szolgálati viszonyban álló egyenruhások (rendőrök, honvédek, pénzügyőrök) közszolgálati jogviszonyával összefüggő peres eljárások.
Közszolgálati jogvita esetén a keresetlevelet továbbra is a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Másodfokon országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár el.
Közszolgálati jogviszonyból származó perek esetén a munkáltatói feladatokat önállóan ellátó, azaz a munkáltatói jogkört saját hatáskörben gyakorló közigazgatási szerv peres félként eljárhat akkor is, ha egyébként a polgári jog szabályai szerint perbeli jogképességgel nem rendelkezik.
A köztisztviselők számára a bírósághoz fordulás alapvetően elévülési időn belül lehetséges, kivéve az alábbi eseteket, amikor az irat kézbesítésétől számított harminc napon belül van mód a bírósághoz fordulásra:
- a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
- az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
- a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításával,
- a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
- a kinevezés egyoldalú módosításával, valamint
- a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben.
A Kp. kizárólag a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben –az ún „fegyveregyenlőség” érvényesülése érdekében- speciális szabályt állapít meg a bizonyítási teher vonatkozásában. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani
- az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körébe tartozó iratok tartalmát
- az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét
- illetményvita esetén a juttatás megfizetését.
A hagyományos munkaügyi pertől eltérő szabály, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben hozott ítélet ellen csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni. A fellebbezést az országos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani.
A jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen a Kúriához felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.
A közszolgálati perekben a munkaügyi perekkel ellentétben nem kötelező az egyeztetés, a feleknek azonban továbbra is megmarad a lehetősége arra, hogy jogvitájukat bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy akár bírósági közvetítői eljárás keretében rendezzék.
Az ügyvéd tanácsa: az elsőfokú eljárásban továbbra sem kötelező a jogi képviselet, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárásokban a jogi képviselő igénybevétele már kötelező. Érdemes ezért már az elsőfokú eljárást is a közszolgálati jogviták pervitelében jártas jogi képviselő bevonásával megkezdeni