A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!
- Munkajog, közszféra munkajoga
- Munkaviszony, munkaszerződés
- Munkaügyi per
- A munkaidő
- A munka díjazása
- A közszféra munkajoga
- A közalkalmazotti jogviszony
- Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
- Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
- Közszolgálati jogvita
- Munkajogi audit
A munkajogi igény bíróság előtti érvényesítésének joga Alaptörvényben biztosított alkotmányos alapjog. Mind a munkavállaló mind a munkáltató a munkaviszonyból, a Munka törvénykönyvéből, illetve a kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkaügyi perben elsőfokon a megyei szinten működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el.
A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag az alábbi jogviszonyokból származó munkaügyi igények érvényesítése tartozik.
- munkaviszonyból (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján létesített jogviszonyból) eredő,
- a közalkalmazotti szolgálati jogviszonyból,
- a törvényben foglalt kivételekkel a szolgálati jogviszonyból,
- a közfoglalkoztatási jogviszonyból,
- a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból,
- a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő,
- a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő és
- a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó igények érvényesítése.
Ilyenek például a munkabérrel kapcsolatos, a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek (felmondás jogellenességének jogkövetkezménye iránti perek, stb.), a munkáltatóval vagy a munkavállalóval szembeni kártérítési perek vagy a kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással kapcsolatos perek.
A munkaügyi pert keresetlevéllel kell megindítani.
Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén:
– saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
– amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
Határidő
A munkajogi igény általános elévülési határideje három év. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, úgy az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető.
Ugyanakkor számos esetben a munkavállalói igény bírói úton történő érvényesítése tekintetében a fentieknél jóval rövidebb, 30 napos keresetindítási határidőt ír elő a törvény. Ilyen esetek különösen:
- az egyoldalú munkaszerződés-módosítással szembeni kereset
- a munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapításával kapcsolatos igény
- a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel szembeni kereset
- a munkáltató fizetési felszólításával szembeni kereset
- a munkáltató által kiadott értékelés valótlan ténymegállapításának megsemmisítésére vagy módosítására irányuló kereset.
A keresetlevél beadására nyitva álló határidő eljárási természetű határidő, ami azt jelenti, hogy a határidőt megtartottnak kell tekinteni, amennyiben azt a határidő utolsó napján postára adták. Ha a keresetindításra jogosult fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény azonban hat hónap elteltével már igazolási kérelem mellett sem érvényesíthető.
Perköltségek
A peres eljárás illetéke a pertárgy érték 6%-a, azonban a munkajogi vitában (perben) a munkavállalót –jogszabályban foglalt havi bruttó átlagkeresethez kapcsolódó feltételek fennállása esetén- költségkedvezmény, illetve költségmentesség illeti meg. Amennyiben ez az eset áll fenn, akkor a munkavállalónak nem kell a peres eljárás illetékét egyáltalán megfizetnie, azaz függetlenül attól, hogy pernyertes lesz a perben, vagy nem, illetékmentesen érvényesítheti az igényét.
Amennyiben a munkavállaló nem jogosult költségkedvezményre, abban az esetben sem kell a munkaügyi per költségeit előlegeznie. A feleket – azaz a munkáltatót is – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, kapcsolatos perekben. A költségfeljegyzési jog azt jelenti, hogy a peres eljárás illetékét egyik félnek sem kell előre megfizetnie, hanem annak viseléséről a bíróság az ítéletében határoz pervesztesség, illetve pernyertesség arányában.
Az ügyvéd tanácsa 1.: A munkaügyi viták rendezését elsősorban békés úton tanácsos megkísérelni, különösen akkor, ha a jogviszony további fenntartására, illetve az adott konfliktus rendezésére mindkét fél kompromisszumok megkötésével hajlandó. A vita feloldásában peren kívüli egyeztetés keretében jelentős segítséget nyújthat egy független, jogi szakismertekkel rendelkező személy, aki adott esetben okiratba is foglalja az egyezséget.
Az ügyvéd tanácsa 2.: Annak ellenére, hogy a törvény nem ír elő kötelező jelleggel jogi képviseletet, tanácsos munkajogban jártas jogi képviselő segítségét igénybe venni a munkaügyi perekben.
Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal!
Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot.
A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon!
dr. Szikszai Márta ügyvéd – Munkajogász
30/854 0785
- Munkajog, közszféra munkajoga
- Munkaviszony, munkaszerződés
- Munkaügyi per
- A munkaidő
- A munka díjazása
- A közszféra munkajoga
- A közalkalmazotti jogviszony
- Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony
- Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony
- Közszolgálati jogvita
- Munkajogi audit